2006. december 21. A MISZ véleménye a gazdasági és közlekedési miniszter által az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciójáról” szóló előterjesztésről Részletek
2006. december 12. A MISZ véleménye "A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről" szóló kormány-előterjesztés tervezetről Részletek
2006. november 28. Közös nyilatkozat a tudományos kommunikáció erősítésére Részletek
2006. november 22. A MISZ Vezető Testületének véleménye az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet tervezett módosításáról Részletek
2006. november 9. A MISZ támogatja a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonását a szolidaritási adóból Részletek
2006. november 8. Észrevételek a "a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról és egyes, a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő jogszabályok módosításáról" c. kormány-előterjesztés tervezethez Részletek
2006. november 8. Vélemény a Közép-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Észrevételek a környezet és energia Operatív Program 2007-2013 egyeztetési változatához Részletek
2006. november 8. Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változatáról Részletek
2006. október 2. Vélemény a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról Részletek
2006. szeptember 15. Vélemény a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához Részletek
2006. augusztus 30. Vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013 második olvasatáról Részletek
2006. augusztus 25. Megjegyzések az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" vitájához Részletek
2006. augusztus 2. Vélemény a "Tudás, Alkotás, Érték", a Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére c. anyagról
Részletek
2006. július 13. Vélemény az "Előzetes adalékok a Magyar Információs Társadalmi Charta elkészítéséhez" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek
2006. június 27. Vélemény a Környezetvédelmi Operatív Programról Részletek
2006. május 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) 2.0. változatáról (2006. április 25.) Részletek
2006. március 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) tervezett intézkedéseiről Részletek
2006. március 7. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló
kormány-rendelet tervezet egyes fejezeteiről Részletek
2006. március 6. Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a K+F pályázati rendszer értékelésével kapcsolatban Részletek
2006. február 28. Állásfoglalás a hazai K+F, ill. innováció szükségességéről Részletek
2006. február 27. Szakmai vélemény a VEGOP febr. 9-i változatáról Részletek
2006. február 13. Vélemény
a Magyar Köztársaság tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
középtávú stratégiája a versenyképesség ösztönzésére c. tervezetről Részletek
2006. február 3. Észrevételek a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről
készült kormány-előterjesztéshez Részletek
2006. február 1. A MISZ Vezetősége nevében az alábbi levelet juttattuk el Dr. Magyar Bálint és Dr. Kóka János minisztereknek Részletek
2006. január 31. Vélemény a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról Részletek
Magyar Innovációs Szövetség véleménye a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM
3. (2006. október 16-i) változatáról
Általános vélemény:
A GOP összességében célirányos anyagnak tekinthető, amely összhangban van a magasabb szintű stratégiai dokumentumokkal. Kár, hogy az anyagban is jelzett részek, elemzések még kimunkálás alatt állnak, így a teljes leendő GOP még nem ítélhető meg véglegesen.
Az Operativ Program felismeri hogy az innováció a jövő gazdaságának a motorja. A hazai innovációs tevékenység, különösen a KKV-k innovációs lehetőségei szempontjából kifejezetten kedvezőnek tekinthető, hogy a GOP első prioritása a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás, illetve együttműködés növelése, valamint hogy a további prioritások is egyértelműen szolgálják a vállalkozások innovációs képességeinek növelését és a hazai hozzáadott érték növelését, a versenyképesség javítását.
A helyzetelemzés mutatja, hogy a K+F, ill. innovációs mutatók közül (14. oldali diagram) 12-ből 10-ben elmaradunk az EU 15 átlagától. Az EIS 2005-ös felmérése szerint a magyar vállalkozásoknak 77 %-a nem innovatív. Ahhoz, hogy ezekben az összehasonlításokban 4-5 éven belül lényegesen jobb eredményt érhessünk el, markánsabb szándékot és határozott, ezen célok elérését megfogalmazó intézkedési tervet, akció programot kell megfogalmazni. Ehhez a jelen GOP tervezet nem ad elég trendfordító, átütő kiinduló pontot.
El kell dönteni, hogy Magyarország mely területeken akar a világ élvonalába tartozni. Magyarországnak regionális, közép-európai vagy európai vezetőszerepet kell elérnie a priorításként kiemelt területeken, és az erőforrásokat ezekre a területekre kell koncentrálni. Az adott priorításoknak megfelelő magyar kutató egyetemeket és akadémiai intézeteket a régió legvonzóbb tudományos bázisává kell tenni, és támaszkodni kell a régiós "agyelszívásra" is. Ezekkel az intézményekkel a nyugati és ázsiai csúcsintézetek is szívesen kötnek stratégiai szövetséget. Az EU-s konzorciumok létrehozása is egyszerűbbé válik.
A program használja a K+F intenzitást mint paramétert, ugyanakkor legalább annyira fontos lenne, hogy a K+F intenzitás növekedésének eredményei Magyarországon hasznosuljanak, és a magyar gazdasági növekedéshez járuljanak hozzá. Ezt kulcsparaméterként be kellene építeni.
A GOP helyesen oldotta meg az információs/tudás alapú társadalommal kapcsolatos korábbi dilemmákat (nevezetesen, hogy milyen formában kerüljenek támogatásra az IKT jellegű fejlesztések), hiszen elsősorban a versenyképesség javításához és innovációhoz, hálózatosodáshoz, valamint az IKT termelésbe, illetve beépüléséhez kapcsolódó IKT jellegű fejlesztéseket kívánja támogatni - tehát egyértelműen a hatékonyságjavító alkalmazást, és nem általában az IKT fejlesztéseket támogatja.
A program nagy hangsúlyt fektet az üzleti környezetre, ezen belül is a cégalapítás és az azzal kapcsolatos adminisztráció területére. Véleményünk szerint legalább annyira fontos paraméter az üzleti környezet kiszámíthatósága, a hosszú távon való tervezhetőség.
A megvalósítás előkészítése szempontból különösen fontos, hogy az anyagban rögzítettek szerint "a rendszernek biztosítania kell a pályázó mint ügyfél részére a könnyű elérhetőséget, az egyszerűséget és a gyorsaságot. Ezzel egyidejűleg a rendszer maga eredményesen, átlátható módon és költség-hatékonyan kell, hogy működjön." Ehhez pedig az ismertetett bonyolult intézményrendszer minden elemének is olajozottan és összehangoltan kell működnie. Ez - különösen a kezdeti években - alapvető siker kritériuma az EU-s források igazán hatékony hasznosulásának.
(Hangsúlyozzuk, hogy a tudományos világ egyre szélesedő körei szerint a "hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés" mint célkitűzés elvben sem lehet összhangban a "fenntartható fejlődés" gondolatkörével. Alaposan áttanulmányozva magát a GOP-ot is, abban sokkal inkább a hazai gazdaság versenyképességének fenntartható fejlődéséről, felzárkózásáról van szó - ami természetesen igen erőteljesen hozzájárul az ország általános felzárkózásához, és mutató számaiban kétségkívül erőteljes növekedésre utalhat.)
Néhány konkrét észrevétel:
12. oldal, Bevezető:
A felsorolt - állam által javítandó - kedvezőtlen körülmények harmadik francia bekezdésében mindenképpen meg kellene említeni a "hatáselemzések nélküli kapkodó, sokszor csak politikai indíttatású döntések"-et és az állami feladatok és a felhasznált erőforrások közötti összhang hiányát (nem a nagy létszám a gond önmagában, hanem az igen alacsony hatékonyság).
Ugyanitt a 4. francia bekezdésben a "dereguláció" szó alkalmazása itt helytelen, hiszen kifejezetten "liberalizációról" van szó, amelynek egy későbbi fázisa lesz majd a dereguláció e területeken.
A felsorolt kormányzati feladatok közé feltétlen beemelendő az anyag későbbi részeiben megfogalmazott IKT infrastruktúra hiánya, fejletlensége. Ez álláspontunk szerint konkrét gátja az innovációs folyamat gyorsabb és hatékonyabb terjedésének, a vidéki és egyetemi tudásközpontok bekapcsolódásának a nemzetközi fejlesztői vérkeringésbe.
12-13. old,
Ellentmondásnak tűnhet, hogy míg a helyzetértékelés eddigi részei - teljes joggal - kifogásolják az államigazgatás alacsony hatékonyságát, addig az 1.2. Versenyképességi helyzetkép pontban megállapításra kerül, hogy az ország fejlettségéhez képest a "közintézmények alindexe jobb", és ezt alátámasztja a bemutatott táblázat is. (Legalább valamilyen megjegyzésben fel kellene oldani ezt az ellentmondást.)
42. oldal, a 2.2 pontban (Specifikus célok) az első specifikus cél: "A kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás, illetve együttműködés növelése." A kifejtés második részében nem érezzük igazán szerencsésnek, hogy a finanszírozási területen csak a "...különösen kockázatos spinoff vállalkozások finanszírozási hátterének biztosítását" említi, márpedig maga az anyag is ennél sokkal több elemre tesz javaslatot.
44. oldal: A hazai innovációs probléma egyik kulcsa valóban az innováció eredményeként létrejött termék hasznosulása. Nem látjuk, hogy az anyag mely javaslatai hatására lesz ebben a pontban átütő változás.
45-46 oldalak: Rendkívül felszínes a 2.3.2 fejezet, a vállalkozások, elsősorban a KKV-k jövedelemtermelő képességének erősítéséről. Ugyanígy a 2.3.4 fejezet az IKT infrastrukturájának és használatának fejlesztéséről.
49-50 oldalak: A 2.4.2, fenntarthatósági politika fejezetben az áll: "a GOP a kutatás-fejlesztés, illetve a magas hozzáadott értékű tevékenységek ösztönzésén keresztül hozzájárul a gazdaság kevésbe anyag- és energiaigényes szektorainak, tevékenységeinek fejlesztéséhez." Ez hatását tekintvekevés.
56-58 oldal: A 3.1 fejezetben a K+F és Innováció a versenyképességért című fejezetben helyes a prioritás megfogalmazása, de nem elegendő a felsorolt elképzelés a megvalósításhoz. Ennél sokkal fajsúlyosabb konkrét stratégiai irányok, paradigmaváltás szerű megközelítés szükséges.
A javasolt 3. és 6. indikátor csak a K+F beruházásokat jelöli meg indikátorként. Véleményünk szerint a K+F teljes ráforditás növekedése lenne a megfelelő indikátor, amelyen belül a K+F beruházások egy fontos részlet lehetne.
58-60 oldalakhoz:
A 3.2 és 3.3 prioritások IKT tartalma összemosódik, nem igazán látszik bennük érvényesülni az a feltételezhető rendező elv, amely szerint az egyik prioritásban (3.2.) kifejezetten termelési IKT infrastruktúráról van szó, a másik prioritás (3.3) keretében pedig kifejezetten az üzleti környezetről, információs szolgáltatásokról stb. Javasoljuk, hogy itt mindenképpen követni kellene valamilyen rendező elvet.
61 oldal
3.4. Pénzügyi eszközök technikai prioritása véleményünk szerint nem megoldható konstrukciókat tervez. A befektetésösztönzést állami pénzekkel és garanciákkal próbálja megoldani. Ezek a konstrukciók komoly jogi akadályokba ütköztek már más EU országokban is.
62 oldal
3.5.1. Az infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztése prioritás nincs összhangban a többi prioritással. A vállalati internethasználat növekedése a program hatására inkább az elmaradott régiókban tevékenykedő vállalatok fejlesztésére alkalmas paraméter. Az elektronikus úton bonyolitott értékesítési tranzakciók néhány kiemelt szektorban nem jellemzők. Pl. gyógyszeripar, biotechnológiai ipar.
A vállalati folyamatmenedzsment az ami kulcsfontosságú indikátor lehet.
