2006. december 21. A MISZ véleménye a gazdasági és közlekedési miniszter által az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciójáról” szóló előterjesztésről Részletek
2006. december 12. A MISZ véleménye "A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről" szóló kormány-előterjesztés tervezetről Részletek
2006. november 28. Közös nyilatkozat a tudományos kommunikáció erősítésére Részletek
2006. november 22. A MISZ Vezető Testületének véleménye az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet tervezett módosításáról Részletek
2006. november 9. A MISZ támogatja a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonását a szolidaritási adóból Részletek
2006. november 8. Észrevételek a "a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról és egyes, a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő jogszabályok módosításáról" c. kormány-előterjesztés tervezethez Részletek
2006. november 8. Vélemény a Közép-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Észrevételek a környezet és energia Operatív Program 2007-2013 egyeztetési változatához Részletek
2006. november 8. Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változatáról Részletek
2006. október 2. Vélemény a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról Részletek
2006. szeptember 15. Vélemény a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához Részletek
2006. augusztus 30. Vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013 második olvasatáról Részletek
2006. augusztus 25. Megjegyzések az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" vitájához Részletek
2006. augusztus 2. Vélemény a "Tudás, Alkotás, Érték", a Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére c. anyagról
Részletek
2006. július 13. Vélemény az "Előzetes adalékok a Magyar Információs Társadalmi Charta elkészítéséhez" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek
2006. június 27. Vélemény a Környezetvédelmi Operatív Programról Részletek
2006. május 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) 2.0. változatáról (2006. április 25.) Részletek
2006. március 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) tervezett intézkedéseiről Részletek
2006. március 7. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló
kormány-rendelet tervezet egyes fejezeteiről Részletek
2006. március 6. Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a K+F pályázati rendszer értékelésével kapcsolatban Részletek
2006. február 28. Állásfoglalás a hazai K+F, ill. innováció szükségességéről Részletek
2006. február 27. Szakmai vélemény a VEGOP febr. 9-i változatáról Részletek
2006. február 13. Vélemény
a Magyar Köztársaság tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
középtávú stratégiája a versenyképesség ösztönzésére c. tervezetről Részletek
2006. február 3. Észrevételek a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről
készült kormány-előterjesztéshez Részletek
2006. február 1. A MISZ Vezetősége nevében az alábbi levelet juttattuk el Dr. Magyar Bálint és Dr. Kóka János minisztereknek Részletek
2006. január 31. Vélemény a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség észrevételei a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről készült kormány-előterjesztéshez
Általánosságban:
1.
Az Előterjesztésben foglaltakon nagyon érződik, hogy azok kínkeservvel, az EU előírásnak való megfelelés kényszerében születtek. Egyrészt látszódik, hogy az EU kívánalmakat (közbeszerzések környezetbaráttá tétele, valamint a megújuló energiaforrások és új üzemanyagok kérdése) nem tudja kritikusan és konkrétan kezelni, másrészt a megfogalmazott hazai adatok megbízhatósága megkérdőjelezhető, a feladatokhoz pedig a feltételrendszer nincs biztosítva. Az akcióterv inkább egy kívánság-listához hasonlít, sajnos koncepció nélkül.
2.
Megnyugtató volt felfedezni, hogy a korábban a Nemzeti K+F stratégiához adott észrevételeink nagy része visszaköszön, sajnos csak kívánság szinten, általánosságban.
3.
Az Előterjesztés több olyan megállapítást is tartalmaz, amely nem állja meg a helyét, és amelyről valószínű, hogy az EU hivatalnokainak is tudomásuk van. Ilyen általános megállapítások, hogy a csatlakozás pozitív hatást gyakorolt a környezetvédelmi fejlesztésekre. (Miből lehet ezt pár hónap alapján megítélni?), A környezettechnológiai ipar dinamikusabb fejlődésnek indult (Akkor miért nyilatkozik úgy a NKTH elnöke, hogy nálunk nincs környezetvédelmi háttéripar?) Milyen stratégiai terv alapján tételezhető fel, hogy a környezetvédelmi ráfordítások az elkövetkező 5 évben megduplázódnak? Bár így lenne, de ennek mai szemmel semmilyen realitása nincs. Igaz, hogy az Előterjesztés tartalmazza az egyes Országos tervek előirányzatait, de semmilyen biztosítékot nem ad arra, hogy ezek az összegek rendelkezésre is állnak.
4.
Az Előterjesztésből teljes mértékben hiányzik az Akcióterv végrehajtásának szellemi, erkölcsi háttere. Jó lenne egy olyan tárcaközi, de független tagokból is álló bizottság felállítása, mely tudományos felkészültséggel tudná irányítani az akciók megvalósítását. Nem tisztázott sem az Országos Környezetvédelmi Tanács, sem az MTA szerepe. Ez a bizottság talán képes lenne arra is, hogy az irreális elképzeléseket kiszűrje, és a nemzeti érdekeket figyelembe vegye. Tudomásul kell vegyük, hogy az EU programokban való részvételnél a minisztériumoknál rendszeresen elsikkadnak a nemzeti érékek és érdekek.
5.
Szeretnénk arra felhívni a figyelmet, hogy "akciók" az ún. stratégiai vagy stratégiai jellegű tervekben szerepelnek. Tehát, ha akcióprogramról beszélünk, akkor egy stratégiai terv akcióinak programszerű felvezetését értjük alatta, minden olyan feltétellel, amely egy stratégiai tervben megfogalmazást nyert. Ehhez alapvetően a szakmai megközelítés hiányzik, nincs olyan szakmai koncepció, mely alapján a környezetvédelem technológia-fejlesztésének hazai prioritásai megállapíthatók lennének.
Részleteiben:
Az előterjesztés legfontosabb gondolataira kívánunk reagálni. Hangsúlyozzuk, hogy az előterjesztésben sok pozitívum is van, ennek ellenére, elsősorban jobbítani szeretnénk a szöveget.
1.
ad 7-11.old. Lehet, hogy különválasztották az ETAP feladatpontokat és a hazai speciális feladatokat, de erre konkrét utalást nem találtunk. Igazából nem tudtuk eldönteni, hogy a táblázatokban mely feladatokat vastagították ki. Mindenesetre a speciálisan nemzeti érdeket is szolgáló akciókat ki kellene emelni, és a feltételeiket alaposan kiérlelni. A felsorolt feladatok nagy részének hazánkban sem a szakmai, sem a személyi, sem az anyagi feltételei nincsenek biztosítva.
2.
ad 12.old. Félrevezető az a feltételezés, hogy a hazai és környező országokban lezajló környezetvédelmi beruházások a magyar környezettechnikának teremtenek piacot. Tudomásul kell venni, hogy a fejlettebb EU tagországok piacai telítettek környezetvédelmi technológiákkal, termékekkel, sok esetben már elavult, de még mindig környezetbarátnak számító termékekkel. A piacra csak akkor kerülhetünk ki, ha ennél jobbat és olcsóbban gyártunk, ill. állítunk elő. Ez pedig állami támogatás nélkül sem nálunk, sem máshol nem megy.
3.
ad 13.old. Fontos megállapítás, hogy a termelésbe integrált környezetvédelem javítja csak a fenntartható fejlődés feltételeit, javítja a gazdaságosságot, a versenyképességet. Az előterjesztés mégsem szentel annak figyelmet, hogy az ebben kompetens és hozzáértő kis- és középvállalkozások megfelelő támogatottsággal bírjanak. A kockázati tőketársaságok gondolata már évtizedek óta felmerült, de konkrétan egyetlen komoly lépés sem történt ebben az ügyben.
4.
ad 14.old. A környezetbarát termékek, szolgáltatások és technológiák sajnos ma sem bírnak elegendő súllyal a gazdaságban. A címkével járó kedvezmények gyakorlatilag más úton, és sokkal kevesebb ráfordítással megszerezhetők. Le kellene végre szokni arról, hogy mindig csak a szennyező oldalt büntetjük, és a környezetbarát terméket csak arra méltatjuk, hogy a büntetést nem kell kifizetnie. Lehetne olyan környezetvédelmi politikánk is, hogy a környezetbarát tevékenységet díjazzuk, sőt komoly mértékben jutalmazzuk.
5.
ad 16.old. A felsorolt állami támogatások összege azt diktálja, mintha Magyarországon a környezetvédelmi K+F virágkorát élné. A 31 projekt által elfogyasztott 6,47 Mrd Ft egy pályázatra átlagosan több, mint 200 millió Ft átlagos állami támogatást jelent. Ennek az eredménynek azonban láthatónak és érzékelhetőnek kellene lennie. Vagy a pénzek nem stimmelnek, vagy az eredmények maradtak el a várakozástól, vagy a pénzeket máshova, másra költötték. Talán az is kérdés lehet, hogy ebből a 31 projektből hány volt ténylegesen környezetvédelmi K+F munka.
6.
ad 18.old. A Kutatás-fejlesztés programjainak kidolgozásánál, észrevételezésénél és végrehajtásának ellenőrzésénél de végrehajtásánál is fontos szerepet kell kapjon az MTA és a tudományos fokozattal rendelkező mérnök-társadalom.
7.
ad 20.old. Nagyon jó ötlet, és fontosnak ítéljük a környezetvédelmi szempontból káros támogatások felülvizsgálatát. Ehhez megfelelő felhatalmazással bíró szervezet, magas szintű szakmai tudás, és komoly anyagi forrás szükséges. Egyébként a teljes akció meghiúsul. Ezért ennek a feladatnak a feltételrendszerét nagyon gondosan, részletesen ki kell munkálni. Ez a feladat azonban többet jelent, és sokkal nagyobb volumenű és szakmailag is átfogóbb, mint amiben eddig a Corvinus Egyetem részt vett.
8.
ad 22.old. Jónak és fontosnak tartom a közbeszerzési eljárások környezetbaráttá tételének igényét. Azonban meggondolandónak tartom, hogy ennek szakmai feltételei hogyan biztosíthatók. Amíg a környezetmérnök hallgatók alig néhány százaléka tud elhelyezkedni, addig szakértelemmel, sokszor értelemmel is alig bíró, magukat független szakértőknek tartó mozgalmárok próbálják uralni ezt a területet. A feladat nagyon nehéz, a megtervezése sem könnyebb. Anyagi feltételeit honnan fogják biztosítani? Nem lehet mindent a pályázóra terhelni, hiszen akkor megint nem a környezetvédelmi szempontból legjobb, hanem a mesterségesen leolcsósított pályázat fog nyerni.
9.
ad 23.old. A környezettechnológiai adatbázis nem új dolog. Ma is létezik valami hasonló. Utoljára a Környezetvédelmi Innovációs Iroda végzett minden ágazatra kiterjedően ilyen tevékenységet 1999-ig, a megszüntetéséig. Egyébként az lenne célravezető, ha minden EU tagországban egységesen létezne egy nemzeti adatbázis, melyek kapcsolódnának egy EU által üzemeltetett központi adattárral, ahonnan minden ország megszerezhetné a szükséges információkat.
Összességében nem javasoljuk az Előterjesztés benyújtását. Elnagyoltnak és nem megalapozottnak tartjuk, valószínű, hogy a Kormány sem fogja elfogadni. Ha a Kormány mégis elfogadná, akkor ez lesz a következő EU beadvány, amit visszaadnak átdolgozásra.
