2006. december 21. A MISZ véleménye a gazdasági és közlekedési miniszter által az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciójáról” szóló előterjesztésről Részletek
2006. december 12. A MISZ véleménye "A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről" szóló kormány-előterjesztés tervezetről Részletek
2006. november 28. Közös nyilatkozat a tudományos kommunikáció erősítésére Részletek
2006. november 22. A MISZ Vezető Testületének véleménye az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet tervezett módosításáról Részletek
2006. november 9. A MISZ támogatja a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonását a szolidaritási adóból Részletek
2006. november 8. Észrevételek a "a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról és egyes, a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő jogszabályok módosításáról" c. kormány-előterjesztés tervezethez Részletek
2006. november 8. Vélemény a Közép-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Észrevételek a környezet és energia Operatív Program 2007-2013 egyeztetési változatához Részletek
2006. november 8. Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változatáról Részletek
2006. október 2. Vélemény a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról Részletek
2006. szeptember 15. Vélemény a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához Részletek
2006. augusztus 30. Vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013 második olvasatáról Részletek
2006. augusztus 25. Megjegyzések az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" vitájához Részletek
2006. augusztus 2. Vélemény a "Tudás, Alkotás, Érték", a Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére c. anyagról
Részletek
2006. július 13. Vélemény az "Előzetes adalékok a Magyar Információs Társadalmi Charta elkészítéséhez" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek
2006. június 27. Vélemény a Környezetvédelmi Operatív Programról Részletek
2006. május 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) 2.0. változatáról (2006. április 25.) Részletek
2006. március 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) tervezett intézkedéseiről Részletek
2006. március 7. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló
kormány-rendelet tervezet egyes fejezeteiről Részletek
2006. március 6. Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a K+F pályázati rendszer értékelésével kapcsolatban Részletek
2006. február 28. Állásfoglalás a hazai K+F, ill. innováció szükségességéről Részletek
2006. február 27. Szakmai vélemény a VEGOP febr. 9-i változatáról Részletek
2006. február 13. Vélemény
a Magyar Köztársaság tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
középtávú stratégiája a versenyképesség ösztönzésére c. tervezetről Részletek
2006. február 3. Észrevételek a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről
készült kormány-előterjesztéshez Részletek
2006. február 1. A MISZ Vezetősége nevében az alábbi levelet juttattuk el Dr. Magyar Bálint és Dr. Kóka János minisztereknek Részletek
2006. január 31. Vélemény a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról
Az előszóban és a bevezetőben megfogalmazott célkitűzésekkel alapvetően egyetértünk. Valóban szükség van a tartós gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás bővítésére. Hasonlóan fontos annak a biztosítása, hogy a gazdaságot és az állami szervezeteket képessé tegyük az uniós pályázati alapokból megnyerhető támogatások menedzselésére és minél szélesebb körű befogadására.
Ugyanakkor szakmailag elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a szerzők az előszóban "megbillent államháztartási egyensúly helyreállításáról" beszélnek, míg mérvadó, független, nemzetközi pénzügyi szakértők megfogalmazásában "az államháztartási hiány mértéke súlyos válságot tükröz".
Véleményünket a kért csoportosításban adjuk meg.
1. Koordináció, monitoring, partnerség
Az Államreform Bizottság Munkacsoportjai valóban fontos területekkel foglalkoznak. Nem világos azonban, hogy ezek közül melyik az a munkacsoport, amelyik meghatározó szerepet játszik a gazdasági növekedés fellendítésében, például az innovációs folyamat segítésével.
Mitől reméljük, hogy a K+F ráfordítások az ÚMFT-ben megfogalmazott kívánatos mértékben fellendülnek a következő években akár az állami szektorban, akár a magánvállalatoknál? Ennek, a gazdasági növekedést alapvetően meghatározó tényezőnek az eléréséhez (2,6 %-os K+F ráfordítás a GDP %-ában) tényleges intézkedési terv kell, melynek a bevezetése nem lehet később 2007. jan. 1-nél.
2. Magyarország prioritásai
A tartós egyensúlyon alapuló növekedés, az államháztartás tartós egyensúlyán alapuló növekedés-, és fejlesztésorientált gazdaságpolitika közgazdaságilag nem logikusan kapcsolódó kategóriák, inkább politikai kívánságok. A gazdasági növekedés serkentéséhez a legtöbb esetben hozzátartozik - különösen a folyamat beindításakor - egy államháztartási hiány, mivel a kormányzat nagyközponti beruházási programokkal mesterségesen keresletet generál, mely megindít egy beruházási, termelési fellendülési ciklust, új munkahelyeket és adóbevételeket teremt. Ennek megfelelően a tartós egyensúlyon alapuló növekedést csak úgy értelmes megfogalmazni, hogy hosszú távon egyensúlyba jutó államháztartásról beszélhetünk.
Az anyag úgy állítja be az államháztartás és a fizetési mérleg hiányát, valamint a növekvő állami eladósodást, mint elkerülhetetlen démoni tényeket, melyek rengeteg káros következménnyel járnak. Ténylegesen ezek okozatok, következmények, melyek helyes orvoslása nem a tünetek felszíni kezelésében rejlik, hanem az eredetük felfedésében és a kiváltó okok megszüntetésében.
A gazdasági növekedést valóban serkentheti, ha a jelenleginél nagyobb az aktív munkavállalók aránya, mivel az államnak nemcsak többlet adóbevétele származik a több munkavállalótól, hanem a fogyasztásban is megjelenik egy nagyobb fizetőképességű réteg, mely a termelést/szolgáltatásokat generálja és így a növekedést ösztönzi.
Nem köszön vissza az intézkedési tervben kellő hangsúllyal, hogy milyen eszközökkel kívánja a kormányzat elérni a munkavállalók arányának növekedését 2007-ben. Sőt ennek határozottan ellentétes irányába hat a meghozott intézkedéscsomag, mely mind a munkáltatók, mind a munkaválallók adó- és járulékterheit növeli.
A meginduló fejlesztések és reformok hatására megindul a növekedés 2009-től és az 1998-2006 közötti átlagos 4% körüli szintet is eléri - az anyag állítása szerint. Ez a növekedési dinamika-váltás nincs elégségesen megalapozva a már megfogalmazott intézkedések hatásaként. Ennél több növekedés-élénkítésre, más jellegű intézkedésekre is szükség van.
A költségvetési hiány csökkentését véleményünk szerint eredményesebben segíti a mérsékeltebb megszorítások és a gazdasági növekedés hatékonyabb ösztönzésének gazdaságpolitikai ötvözése. Ez egyértelműen a bevételek gyorsabb növekedéséhez vezet, az államháztartási gondok gyorsabb orvoslását eredményezi. Az erőltetett megtakarítások, túlzottan megemelt adók- és járulékok visszafogják a befektetőket, beruházásokat, és lassítják az új munkahelyek teremtését.
3. Makrogazdasági célok és intézkedések
Az eredményes államreform az egyik kulcskérdése az ország gazdasági helyzete rendbetételének. Hiányoljuk a következő, igen lényeges pontnak a megfogalmazását: mindamellett, hogy az államigazgatás egy fontos és önálló szakma, milyen módszerekkel, intézkedésekkel, képzéssel kívánja az állami tulajdon kezelésének hatékonyságát, a gazdálkodói szemlélet erősítését segíteni az államigazgatásban a kormányzat.
A közigazgatás reformjában helyet kell kapjon azon anomáliák és párhuzamosságok megszüntetése, melyekhez az elmúlt évek pazarló gazdálkodása vezetett.
Példa erre az informatikából a Sulinet 5000 végpontja, különböző településeken, szerte az országban, több mint 20 Mrd Ft-os beruházás eredményeként, de fizikailag teljesen függetlenül az EKG/Közháló néven ismert kormányzati hálótól, mely szintén egy nagy kapacitású 7300 végpontos optikai hálózat. Ez ma a T-Com üzemeltetésében szinte kihasználatlanul áll, ugyanakkor az okmányirodák forgalmát a megyei központok és a rendőrségek között újabb drága pénzen jobbára a T-Comtól bérelt átviteltechnikai hálózaton bonyolítja a kormányzat. Ez háromszoros pazarlás a kormányzati munka korábbi koordinálatlanságának következményeként.
Ugyanilyen konkrét példa az állampolgári adatnyilvántartó rendszerek többszöröződése és egymástól független üzemeltetése (Okmányirodák, APEH, OEP stb.). Az ilyen és hasonló rendkívül pazarló párhuzamosságok feltárása és megszüntetése ezen intézkedési program része kell legyen.
Az Önkormányzati hálózat kezelése is rendkívül alacsony hatékonyságú. A kormány a közelmúltban 13 Mrd Ft-ot költött 44 önkormányzat elektronikus portálja kifejlesztésére több mint 30 fejlesztő céget bevonva, de egymástól függetlenül, nem illeszkedve egymáshoz. Ennek következtében a szigetek nem tudnak az országos hálózatokhoz kapcsolódni, arról nem is beszélve, hogy számtalan továbbfejlesztést fogunk még ennek köszönhetően valamennyi szoftver szállítónak kifizetni ahelyett, hogy egy központilag jól szabályozott és szabványosított szoftver került volna egységesen alkalmazásra.
Ugyanez igaz az önkormányzatok e-önkormányzat fejlesztéseire, de sajnos a szokásos havi központi adatszolgáltatás, leltár és számviteli jelentési rend is rendkívül alacsony hatékonyságú és szabványosítási fokú.
Részletesen kellene véleményezni az egészségügy, nyugdíjrendszer átalakítása, oktatás, szakképzés és közteherviselés megfogalmazott reformjait.
4. Mikrogazdasági célok és intézkedések
Az ÚMFT mikrogazdasági prioritásai között helyesen szerepel kiemelt helyen a kutatás és a fejlesztés, bár az állam szerepvállalását tekintve más az alapkutatásban és más az alkalmazott kutatásban követendő modell, ill. megint másként kell elérni, hogy azok a fejlesztési projektek is megfelelő forrásokhoz juthassanak, melyeket a versenyszféra önálló finanszírozásban nem talál kellően vonzónak, azonban gazdaságpolitikai prioritás miatt szükséges egy helyes arányú állami szerepvállalás kialakítása (ilyen például a környezetvédelem vagy környezetbarát megújuló energiaforrások kiépítése, vagy optikai hálózati infrastruktúra kiépítése a kevésbé fejlett régiókban).
A 7. iránymutatás foglalkozik a K+F ösztönzése, a K+F célú beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban című fejezetben hosszas terjedelemben a múltban történt akciók ismertetésével, azonban a jövőbeli teendőkre két sovány, tartalmát tekintve messze nem elégséges bekezdésre futotta az intézkedési tervnek nyilvánított anyagban.
Ugyanígy messze nem elegendő a 8. iránymutatásban szereplő egyetlen bekezdés az innováció jövőben tervezett ösztönzéséről, mely sajnálatos módon leszűkül az NKTH és GOP programok körére. Szomorú tény, hogy a kormányzat nem rendelkezik a kutatás, fejlesztés és innováció középtávú stratégiája megvalósításához szükséges - EU alapokon kívüli - források biztosításának programjával.
EU-s viszonylatban nagy lemaradásról számol be a 9. iránymutatás az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése című fejezetben. A szélessávú hozzáférés 2004-ben 2,2 %. A havi díj az anyag megállapítása szerint még mindig igen magas.
A 9. iránymutatás foglalkozik az infokommunikációs technológiák elterjedésével, használatuk ösztönzésével. A tervezett intézkedések kimerülnek a digitális TV műsorszórás bevezetésében és a GOP-ba és/vagy ROP-ba majd esetleg bekerülő elmaradott térségek szélessávú hálózatainak fejlesztésében.
A kormány helyesen ismerte fel, hogy a szélessávú hálózatok kiépítése kulcsfontosságú a magyar gazdaság versenyképességének növelése szempontjából.
A korábbi támogatási programok (pl. GVOP 4.4.2) nem kellően átgondolt elbírálása nagyon sok esetben azt eredményezte, hogy az alkalmazott technológiai megoldások (pl. koax, Wifi) nem jövőbemutatóak voltak. Javasoljuk a rendelkezésre álló fejlesztési források hosszú távú jobb felhasználása érdekében, elsőbbség biztosítását az optikai hálózatok kiépítésének. Ez az egyetlen olyan hálózati technológia, amely hosszú évtizedekre képes lesz kiszolgálni a rohamosan növekvő információáramlási ígényeket.
Az optika alkalmazásának köszönhetően, egyetlen fizikai hálózaton több szolgáltató és azok szolgáltatásai, egymástól teljes biztonságban elkülönülten, egyszerre jelenhetnek meg. A modell lényege, hogy az önkormányzat, kistérség tulajdonát képezi az optikai infokommunikációs hálózat. Ez lehetőséget ad elektronikus kormányzati szolgáltatások, távmunka és távoktatás elterjesztésére.
A szolgáltatói érdekek helyett a helyi közösségek és egyének, illetve a terület gazdaságfejlesztési érdekeit kell a támogatási politikának figyelembe vennie.
5. Foglalkoztatási célok és intézkedések
A kormányzat feladata a hazai munkaerő országon belüli mobilitásának elősegítése, pl. kedvezményes lakáshoz-jutási/bérleti lehetőségek kialakításával.
Meghatározó szerepe van a távmunka lehetőségek biztosításának a hatékonyság növelésében, a költségcsökkentésben és a helyi munkaerő megtartásában. Amennyiben kormányzati kezdeményezésre a kevésbé fejlett régiók egy optikai kábeles, szélessávú hozzáférést biztosító hálózattal bekapcsolódhatnak a világ fejlesztői vérkeringésébe a távmunka és a távtanulás nagy teret nyer.
Nemzetközi tapasztalatok szerint a távmunka aránya azokban az országokban, ahol az optikai hálózati elérés (mindkét irányban nagysebességű hozzáférés) biztosított, a 8-10 %-ot is eléri.
Nemzetközi felmérések szerint a munkáltatók is bizonyos esetekben előnyben részesítik a távmunkát, mert így költségeket (irodabérlet stb.) takaríthatnak meg és a munka hatékonysága nagyságrendekkel mérhetően javul.
Konkrét példa erre az a számtalan indus és pakisztáni programozó, aki USA-cégeknek távmunkában jelentős fejlesztési feladatokat old meg. Egy ilyen hálózat segíti az életen át tartó tanulás, e-learning megoldását is.
Mellékletek
A Liszaboni stratégia megvalósítását segítő intézkedések Makrogazdasági fejezetében sajnálatos, hogy egyes intézkedések költségvetési forrás rubrikája üres, azaz nem tudhatjuk, hogy volt-e tervezett költsége az intézkedésnek, lesz-e elegendő forrás a végrehajtására, ill. a tervezett költség és az elérendő intézkedés hatása miyen arányban áll, azaz megéri-e. A tervezett ráfordítás hiánya a későbbi értékelést is megnehezíti.
A Mikrogazdaság fejezetben felsorolt intézkedések közül többről bebizonyosodott az elmúlt évben, hogy nem hatékony. Gyakorlatilag a megkezdett támogatási, pályázati módszerek változatlan formában folytatódnak, ami nincs összhangban a meghirdetett megújulás és a reformok diktálta szemléletváltási kényszer új intézkedési lépés- kényszerével. Hiányoljuk a megújulást, azt az átütő erőt, amelytől valóban megtörténnek a megcélzott változások.
Szétforgácsolódnak a rendelkezésre álló források, pl. a magyar űralkalmazási lehetőségek kiaknázása 2005-ben 5 Mrd Ft-ot kapott, jelenleg nem tudjuk, hogy indokolt-e folytatni és milyen mértékben ennek a projektnek a folytatását. Számos projekt forrása már 2005-ben kimerült és nem tűnik ki az anyagból, hogy lesz-e további forrás, érdemes-e folytatni az adott típusú fejlesztést.
Másik példaként kiemeljük, hogy a hadiipar korszerűsítő beruházásokra 18 M Ft támogatást ad a program 2006-ban. Érdemes elgondolkodni, hogy valóban ez az az ágazat, mely dinamizálja és ilyen mértékű támogatás mellett a gazdasági növekedést.
A Foglalkoztatás alfejezetben szerepel a munkavállalók képzettségének javítása pontban 2006-ban 1,3 Mrd Ft támogatás. Ez messze nem elegendő pl. ahhoz, hogy az anyag bevezetőjében megfogalmazott problémát (a lakosság 75 %-a nem beszél idegen nyelvet) megnyugtatóan kezeljük.
A program szétaprózott és nem koncentrál a kijelölt súlyponti és a növekedés szempontjából meghatározó fejlesztési célokra.
