2006. december 21. A MISZ véleménye a gazdasági és közlekedési miniszter által az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciójáról” szóló előterjesztésről Részletek
2006. december 12. A MISZ véleménye "A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről" szóló kormány-előterjesztés tervezetről Részletek
2006. november 28. Közös nyilatkozat a tudományos kommunikáció erősítésére Részletek
2006. november 22. A MISZ Vezető Testületének véleménye az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet tervezett módosításáról Részletek
2006. november 9. A MISZ támogatja a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonását a szolidaritási adóból Részletek
2006. november 8. Észrevételek a "a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról és egyes, a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő jogszabályok módosításáról" c. kormány-előterjesztés tervezethez Részletek
2006. november 8. Vélemény a Közép-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Észrevételek a környezet és energia Operatív Program 2007-2013 egyeztetési változatához Részletek
2006. november 8. Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változatáról Részletek
2006. október 2. Vélemény a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról Részletek
2006. szeptember 15. Vélemény a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához Részletek
2006. augusztus 30. Vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013 második olvasatáról Részletek
2006. augusztus 25. Megjegyzések az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" vitájához Részletek
2006. augusztus 2. Vélemény a "Tudás, Alkotás, Érték", a Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére c. anyagról
Részletek
2006. július 13. Vélemény az "Előzetes adalékok a Magyar Információs Társadalmi Charta elkészítéséhez" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek
2006. június 27. Vélemény a Környezetvédelmi Operatív Programról Részletek
2006. május 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) 2.0. változatáról (2006. április 25.) Részletek
2006. március 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) tervezett intézkedéseiről Részletek
2006. március 7. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló
kormány-rendelet tervezet egyes fejezeteiről Részletek
2006. március 6. Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a K+F pályázati rendszer értékelésével kapcsolatban Részletek
2006. február 28. Állásfoglalás a hazai K+F, ill. innováció szükségességéről Részletek
2006. február 27. Szakmai vélemény a VEGOP febr. 9-i változatáról Részletek
2006. február 13. Vélemény
a Magyar Köztársaság tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
középtávú stratégiája a versenyképesség ösztönzésére c. tervezetről Részletek
2006. február 3. Észrevételek a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről
készült kormány-előterjesztéshez Részletek
2006. február 1. A MISZ Vezetősége nevében az alábbi levelet juttattuk el Dr. Magyar Bálint és Dr. Kóka János minisztereknek Részletek
2006. január 31. Vélemény a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról
A bevezető rész széles és átfogó metszetet nyújt, komoly adatmennyiséget felsorakoztatva, a gazdaság és az innováció állapotáról. Ezekből az adatokból viszont nem mindig von le következtetéseket, illetve a felsorolt adatokkal ellentétes a SWOT analízis némely állítása.
Például az erősségek között felsorolásra kerülnek:
bizonyos területeken jelentős K+F kapacitás, széles természettudományos és műszaki potenciál (a kutatói ismeretek és a népesség általános műveltsége tekintetében egyaránt).
Ezek a tények tükrében nem állják meg a helyüket, hiszen az olyan mutatókban, mint például az ezer lakosra jutó kutatói létszám vagy az ezer foglalkoztatottra jutó kutatói létszám vagy a műszaki-természettudományos kiadott diplomák száma és aránya (6. táblázat) vagy a doktori képzésben résztvevők száma egyaránt azt mutatja, hogy kimondottan gyenge Magyarországon a természettudományos és műszaki potenciál.
A ma működő oktatási rendszerben nincs meg az a növekedés potenciál, amely megkerülhetetlenül szükséges jelenlegi pozíciónknak akár csak a megtartása érdekében is. Ami pedig minősíthetetlenül gyenge az a nyelvtudás, és mindaz, amit nem teszünk ennek a hiányosságnak a felszámolása érdekében.
A kiindulási adatok maguk is megkérdőjelezhetők a 2b. táblázatban. A hivatkozott KSH-felmérésben a kiindulási minta válaszadási aránya viszonylag alacsony volt, és ezért a válaszadók köre nem tekinthető reprezentatívnak. A kapott adatok, a levont következtetések, Szövetségünk véleménye és tapasztalata szerint a valóságnál kedvezőbb képet mutat.
A Magyar Innovációs Szövetség hivatkozott, 2002-s felmérésében innovatív vállalkozásnak azt neveztük, mely vállalkozás legalább egyszer, tehát nem egy adott évben, bevezetett új terméket vagy szolgáltatást. Tehát az itt közölt 22-23 % szélesebb körre vonatkozik, mint a 2b. táblázatot illető vizsgálat.
Az OP célkitűzései mindezek ellenére alapvetően jók és helytállóak, annak ellenére, hogy nincsenek teljes összhangban a SWOT analízissel. A prioritások és intézkedések fontosak a szektornak. További pontosításokkal és kiegészítésekkel hatékony programmá válhat.
Az első prioritásban leírt feladatok természetesen nem fedik le a hazai innováció teljes körét, ezért megfontolandó, hogy az alábbi megoldások közül melyik választandó:
(i) az OP priorizál és ezt tartja legfontosabb intézkedéseknek;
(ii) más OP-ban kívánja kiegészítő intézkedéseket megvalósítani (pl. a regionális innovációs kérdéseket a ROP-ban, illetve a fennt említett humán erőforrás kérdést a HEFOP-ban);
(iii) ezen OP-n belül bővíti az intézkedések spektrumát.
Vélhetően a (ii) megoldás a legcélszerűbb.
Az első prioritásban fontos innovációs feladatok fogalmazódnak meg, az egyes intézkedésekben viszont hiányolható az a szemlélet, miszerint az innovációs lánc a piacnál ér véget. Pl. a "Vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése˝ c. résznél a "kísérleti fejlesztés, beruházás a "félüzemi", illetve kísérleti üzemi fázisban, a piaci bevezetéshez szükséges tesztelés és engedélyeztetés˝ c. felsorolás megáll az innovációs lánc egy közbülső pontján. A tapasztalatok szerint a KKV-k komoly problémákkal küzdenek a létrehozott új termékek piaci bevezetésével, illetve az innovációs tevékenység során befektetett tőke megtérülésével.
Szövetségünk ezzel kapcsolatosan dolgozta ki, a GKM megbízásából, a "Nemzeti technológiai inkubátor és magvető tőke programot˝ (elérhető: innovacio.hu).
A második prioritásban a "Vállalati kultúra fejlesztése" csak csekély konkrét dolgot tartalmaz, célszerű lenne a határozottabb megfogalmazás.
A horizontális területeken a humánerőforrás kérdése nincs kellő súllyal kiemelve. Ez a kérdés alapvetően meghatározza a versenyképességet. A vállalati humánerőforrás fejlesztése c. fejezet eléggé általános megfogalmazású, az intézkedéseknél kevéssé látszik a megjelenése. Hiányzik a kutatói (vállalati és kutatóhelyi) humánerőforrás fejlesztés kérdése. Vagy ennek az OP-nak kellene ezt a kérdést is kezelni, vagy más OP-ban külön hangsúlyt kell kapnia.
