2006. december 21. A MISZ véleménye a gazdasági és közlekedési miniszter által az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciójáról” szóló előterjesztésről Részletek
2006. december 12. A MISZ véleménye "A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről" szóló kormány-előterjesztés tervezetről Részletek
2006. november 28. Közös nyilatkozat a tudományos kommunikáció erősítésére Részletek
2006. november 22. A MISZ Vezető Testületének véleménye az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet tervezett módosításáról Részletek
2006. november 9. A MISZ támogatja a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonását a szolidaritási adóból Részletek
2006. november 8. Észrevételek a "a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról és egyes, a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő jogszabályok módosításáról" c. kormány-előterjesztés tervezethez Részletek
2006. november 8. Vélemény a Közép-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Észrevételek a környezet és energia Operatív Program 2007-2013 egyeztetési változatához Részletek
2006. november 8. Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változatáról Részletek
2006. október 2. Vélemény a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról Részletek
2006. szeptember 15. Vélemény a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához Részletek
2006. augusztus 30. Vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013 második olvasatáról Részletek
2006. augusztus 25. Megjegyzések az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" vitájához Részletek
2006. augusztus 2. Vélemény a "Tudás, Alkotás, Érték", a Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére c. anyagról
Részletek
2006. július 13. Vélemény az "Előzetes adalékok a Magyar Információs Társadalmi Charta elkészítéséhez" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek
2006. június 27. Vélemény a Környezetvédelmi Operatív Programról Részletek
2006. május 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) 2.0. változatáról (2006. április 25.) Részletek
2006. március 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) tervezett intézkedéseiről Részletek
2006. március 7. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló
kormány-rendelet tervezet egyes fejezeteiről Részletek
2006. március 6. Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a K+F pályázati rendszer értékelésével kapcsolatban Részletek
2006. február 28. Állásfoglalás a hazai K+F, ill. innováció szükségességéről Részletek
2006. február 27. Szakmai vélemény a VEGOP febr. 9-i változatáról Részletek
2006. február 13. Vélemény
a Magyar Köztársaság tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
középtávú stratégiája a versenyképesség ösztönzésére c. tervezetről Részletek
2006. február 3. Észrevételek a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről
készült kormány-előterjesztéshez Részletek
2006. február 1. A MISZ Vezetősége nevében az alábbi levelet juttattuk el Dr. Magyar Bálint és Dr. Kóka János minisztereknek Részletek
2006. január 31. Vélemény a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról Részletek
Magyar Innovációs Szövetség észrevételei A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 egyeztetési változatához
Általánosságban:
1.
Egyetértünk a KEOP Bevezetőjében felsorolt hármas stratégiai megfontolással, azaz az életminőség javítását célzó intézkedések, a gazdaság és a fenntartható fejlődés szempontjából fontos infrastruktúra-fejlesztés, és az erőforrások hatékony és takarékos használata szempontjából fontos intézkedések előtérbe helyezésével. Sajnos maga a Program a gazdaság környezetbarát átalakításához szükséges infrastruktúra- és energetikai fejlesztéssel alig, vagy inkább nem foglalkozik.
2.
A KEOP szemléletét alapvetően nem a hazai érdekek, hanem az EU-támogatások irányultsága határozza meg. Ez alapjaiban nem támogatja a hármas stratégiai elképzelést, hiszen az indikatív arányokból következtetve a települési környezetvédelemre és vízkezelésre (szerintünk a kettő alapvetően egy csoportba tartozik) a teljes összeg 88,6 %-a jut, a többire pedig csak annyi, amiből legfeljebb a szintentartás valósítható meg, a fejlesztés lehetetlen.
3.
Az elkövetkező 2-3 évben feltehetően komoly elvonások jellemzik majd a környezetvédelem területét is. Felmerül a kérdés, hogy az önrész biztosításához mekkora összeg áll rendelkezésre, és az mikor folyósítható. Ezért a KEOP 2007. évi indítása véleményünk szerint irreális, bizonyos tervezett gazdasági mutatók figyelembevételével pedig 2008-2009-ben is csak egy kisebb - és nem időarányos - hányada teljesíthető.
4.
A KEOP gyakorlatilag nem foglalkozik a környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés és innováció kérdésével. A lemaradás okaként megemlíthető a környezeti tanulmányok tudományos megalapozottságának hiánya, a K+F re fordítandó összegek csökkentése, a pályázatok értékelésében a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorítása. A fejlesztési elképzelésekben a K+F+I feltételeinek biztosítására sokkal nagyobb súlyt kell helyezni. Az lehet, hogy a K+F+I fejlesztése egy másik operatív program része lenne, de ebben az esetben a kapcsolódási pontokat és igényeket kellene megfogalmazni.
5.
Egyetértünk azzal, hogy a program célkitűzései között a környezetvédelem versenyképességet növelő hatását hangsúlyozzuk, azonban hiányoljuk, hogy maga a program a későbbiekben egy szóban sem említ versenyképességet növelő intézkedéseket, feltehetően azért, mert az EU-támogatások versenysemleges területekre korlátozódnak. Ez is arra utal, hogy a KEOP-ot csak egy nemzeti operatív program részeként kezelhetjük.
6.
Általában a program a tervezett műveletek végrehajtásának feltételeivel nem foglalkozik. A pénzügyi feltételek mellett a tudás, a képzés, a szakértői munka, az oktatás, a K+F+I, a kultúra, a vezetői képességek, az infrastruktúra, a szervezeti adottságok, a szabályozás, az igazgatás rendszere stb. meg sincs említve. Elgondolkodtató, hogy a környezetmérnök-képzést fontosnak tartjuk, ugyanakkor a végzett hallgatók 25-30 %-a tud csak a szakmájában elhelyezkedni. Talán a feltételek megteremtése érdekében a környezetvédelmi felsőoktatás szakmai racionalizálása sem lenne elhanyagolható.
7.
A KEOP felépítését szakmailag is jónak tartjuk, talán a SWOT analízis tűnik ezen a helyen idegennek, az inkább egy stratégiai fejezet része kellene legyen.
Részleteiben:
1.
A helyzetelemzés korrekt, jól irányítja a figyelmet a kritikus pontokra. Nem tárgyalja a környezetvédelmi K+F és az oktatás kérdését, pedig erre szerintünk szükség lenne, még ha röviden is. A SWOT elemzés stratégiai kategória, és értelmezésével minden más területen problémák vannak. A SWOT elemzés a tervezett stratégiai lépések erős, gyenge pontjainak, lehetőségeinek és veszélyeinek elemzésére szolgál, ezzel alapot szolgáltat az akciók megtervezéséhez. Ez az analízis erre alkalmatlan, jól illeszkedik a feladathoz, de nem tekinthető SWOT analízisnek. Szerintünk a címből a SWOT terminológiát ki kellene hagyni, mivel maga a koncepció sem egy stratégiai terv.
2.
A "Stratégia" c. fejezet tulajdonképpen nem tekinthető stratégiának, legfeljebb a stratégiát megalapozó tényfeltárásnak, illetve a 2.2. pont fejlesztési koncepciónak. A stratégiai tervezésnek és vezetésnek pontosan szabályozott lépései vannak, melyeket a KEOP-ban nem lehet felfedezni. Megjegyezzük, hogy maga a 2.2. pont kiválóan szerkesztett és tartalmilag, szakmailag is nagyon jó, de nem stratégia.
3.
A prioritási tengelyek meghatározása jó. Örömünkre szolgált, hogy mindenhol feltüntetésre került, hogy mely alapból várható az EU-támogatás. A tervezett műveletek között célszerű lenne szerepeltetni - ahol ez szükséges - a K+F+I szempontokat is. Célszerű tisztázni, hogy a célok eléréséhez milyen technikák, technológiák szükségesek, azok hazai oldalon rendelkezésre állnak-e, fejlesztés szükséges, vagy mindent a nemzetközi piacról kívánunk beszerezni. Ez utóbbi veszélyes megoldás lenne, a mérnöki tevékenység hazai leépülését eredményezné.
4.
A tervezett műveletekkel alapjában véve egyetértünk, és örömmel láttuk, hogy az Energia Klub által készített "fenntartható energiastratégia (?)" megállapításai és célkitűzései a KEOP-ba nem kerültek be.
5.
A KEOP-ban több helyen is említést nyer a környezetvédelmi ipar. Ez így helyes, de jó lenne tisztázni, hogy a környezetvédelmi ipar mely területei értendők bele a KEOP prioritásaiba.
6.
A pénzügyi tábla túl leegyszerűsített formában készült. Elfogadható, hogy nagyon nagy a pénzügyi bizonytalanság, de igény oldalról megfogalmazható lenne az évenkénti bontás is. Nem látszik, hogy az előirányzott összeg teljes egészében EU-támogatás vagy más forrásokat is tartalmaz. Nem látszik, hogy vajon ez az összeg elegendő-e a tervezett műveletek végrehajtásához országos szinten, vagy a pályázatok döntik el, hogy egyáltalán mi valósulhat meg belőle. A nagy projektek - szerintünk mintegy 20 %-kal alulkalkulált - költsége a maximálisan tervezett bekerülési költség több, mint 50 %-át teszi ki.
Kiegészító megjegyzés:
Bár a környezetvédelmi lexikon is tartalmazza a különböző fenntarthatósági fogalmakat, véleményünk szerint csak a fenntartható fejlődés fogalma az, amit nyelvtanilag is és tartalmilag is jól és helyesen lehet értelmezni. A többi kifejezés (fenntartható termelés, fenntartható fogyasztás, fenntartható társadalom, fenntartható mezőgazdaság, stb.) értelmezése erőltetett, stratégiailag nem értelmezhető és elkeni a lényeget.
A KEOP ezen változatát is sajnos csak úgy tekinthetjük, mint az EU-támogatások előkészítését szolgáló programot, melynek nagyobb része környezetvédelmi fejlesztés, kisebb hányada környezetvédelmi feltételeket is kielégítő, de alapvetően nem környezetvédelmi célú beruházás. A KEOP nem tekinthető nemzeti programnak.
Összefoglalva: az anyagot fentiek figyelembevételével, helyenként egy-két kiegészítéssel jónak tartjuk. Elsősorban azt szorgalmaznánk, hogy a K+F+I szerepét és jelentőségét, más projektekkel való csatlakozását a KEOP is tartalmazza a megfelelő helyeken, továbbá a megvalósítás feltételrendszerének tisztázására - a pénzügyi feltételeken kívül is - helyezzen nagyobb súlyt.
