2006. december 21. A MISZ véleménye a gazdasági és közlekedési miniszter által az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciójáról” szóló előterjesztésről Részletek
2006. december 12. A MISZ véleménye "A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről" szóló kormány-előterjesztés tervezetről Részletek
2006. november 28. Közös nyilatkozat a tudományos kommunikáció erősítésére Részletek
2006. november 22. A MISZ Vezető Testületének véleménye az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet tervezett módosításáról Részletek
2006. november 9. A MISZ támogatja a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonását a szolidaritási adóból Részletek
2006. november 8. Észrevételek a "a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról és egyes, a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő jogszabályok módosításáról" c. kormány-előterjesztés tervezethez Részletek
2006. november 8. Vélemény a Közép-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Észrevételek a környezet és energia Operatív Program 2007-2013 egyeztetési változatához Részletek
2006. november 8. Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változatáról Részletek
2006. október 2. Vélemény a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról Részletek
2006. szeptember 15. Vélemény a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához Részletek
2006. augusztus 30. Vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013 második olvasatáról Részletek
2006. augusztus 25. Megjegyzések az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" vitájához Részletek
2006. augusztus 2. Vélemény a "Tudás, Alkotás, Érték", a Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére c. anyagról
Részletek
2006. július 13. Vélemény az "Előzetes adalékok a Magyar Információs Társadalmi Charta elkészítéséhez" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek
2006. június 27. Vélemény a Környezetvédelmi Operatív Programról Részletek
2006. május 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) 2.0. változatáról (2006. április 25.) Részletek
2006. március 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) tervezett intézkedéseiről Részletek
2006. március 7. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló
kormány-rendelet tervezet egyes fejezeteiről Részletek
2006. március 6. Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a K+F pályázati rendszer értékelésével kapcsolatban Részletek
2006. február 28. Állásfoglalás a hazai K+F, ill. innováció szükségességéről Részletek
2006. február 27. Szakmai vélemény a VEGOP febr. 9-i változatáról Részletek
2006. február 13. Vélemény
a Magyar Köztársaság tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
középtávú stratégiája a versenyképesség ösztönzésére c. tervezetről Részletek
2006. február 3. Észrevételek a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről
készült kormány-előterjesztéshez Részletek
2006. február 1. A MISZ Vezetősége nevében az alábbi levelet juttattuk el Dr. Magyar Bálint és Dr. Kóka János minisztereknek Részletek
2006. január 31. Vélemény a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához
Jelenlegi helyzet
A támogatottal kötendő szerződésekben a biztosítékokkal kapcsolatos előírások igen részletesek, ezek egy részének fenntartásával és betartásával általában jól biztosítható, hogy a Kedvezményezett a támogatás összegét csak a meghatározott célra használja fel. Ilyen előírások például:
A Kedvezményezettnek nyilatkoznia kell, hogy nincs köztartozása. A Kedvezményezettet ellenőrizheti az Állami Számvevőszék, az Európai Bizottság illetékes szervei, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Államkincstár, a Támogató stb. A támogatás felfüggesztésére kerül sor, ha a Támogatott a szerződésben foglalt kötelezettségeinek, ill. a vonatkozó jogszabályok előírásainak nem tesz eleget. A szerződés egyik pontja 15 alpontban sorolja fel a szerződésszegés eseteit, amelyek közül kiemelendő az, ha a Kedvezményezett nem a szerződésben meghatározott célra és a jogszabályoknak megfelelően használja fel a kapott támogatást. Ilyen esetekben a szerződés a megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik, és a Kedvezményezett köteles a már a folyósított támogatást az elállás időpontjától számított 15 napon belül egyösszegben visszafizetni, az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal.
A támogatás folyósítását megelőző pénzügyi ellenőrzés azonban rendkívül rugalmatlan és sokszor úgy tűnik, hogy a kifizetés időpontját szeretnék minél későbbre tenni, pl.:
A támogatás összege kiutalásának alapul szolgáló pénzügyi beszámolót a mellékelt számlákkal és egyéb bizonylatokkal a szerződésben rögzített 60 nap helyett sok esetben 90 nap után kezdi a Támogató ellenőrizni. Elsősorban formainak mondható hibák (pl.: aláírások elhelyezkedése stb.) miatt visszaküldik, majd az előzőleg már ellenőrzött és kijavított elszámolást újabb és újabb fellelt hibával ismét visszaküldik. Így a támogatás összegének folyósítása több hónapig elhúzódhat. Nehezíti a helyzetet, hogy a Támogató ellenőrzést folytató munkatársaival csak nagyon nehezen lehet telefonon konzultálni, személyesen pedig egyáltalán nem.
Javaslataink
Fokozott bizalmi elvet kell alkalmazni – nem érdemes jelentős többletterhet róni az összes pályázóra. Az ellenőrzést szúrópróbaszerűen kell elvégezni.
Magyarországon a bankgarancia egy támogatott részére nem írható elő. A bankok megkövetelik legalább azonos összeg zárolását, és eléggé jelentős költséget is felszámolnak. Aki bankgaranciát tud hozni, annak lényegében nem lenne szüksége a támogatásra. Az ingatlan fedezet is súlyos nehézségekbe ütközik, pl. a bérleményben működő KKV-k esetében stb.
A jelenlegi rendszernek komoly hibája az, hogy minden apró részletet jogszabályban kíván szabályozni. Fontos tartjuk, hogy – különösen a kisebb volumenű pályázatok esetén (< 5 M Ft) – a pályázatkezelőnek pl. a pályázó(k) korábbi teljesítései, illetve az adott pályázatra vonatkozó egyéb információk alapján legyen módja mérlegelni, hogy milyen biztosítékot kíván alkalmazni, beleértve a biztosíték teljes elengedését is.
A különböző célú támogatások (pl.: beruházás, innovációs fejlesztés, tanácsadás, szoftverbeszerzés stb.) esetében az alábbiakat javasoljuk.
beruházási támogatások
Tekintettel arra, hogy a beruházások esetén az elszámolás úgy történik, hogy teljesített kifizetéseket mutat be a pályázat kedvezményezettje, ezért az a lehetőség, hogy a pályázó nem arra használja a pályázati pénzt, mint amire kérte, gyakorlatilag ki van zárva, illetve gazdasági bűncselekmény vagy számla hamisítás esetében lehet nem a megjelölt célra használni a pályázati pénzt.
Az esetlegesen mégis fennálló kockázatot csökkenti az, ha nagyobb összegű beszerzés (gép, műszer stb.) esetén a fizetés közvetlenül a (minősített) szállítónak történik (engedményezés), előzetesen ellenőrizve a leszállítást, üzembe helyezést stb.
Jogos elvárás a pályázat kiírója részéről, hogy a pályázati pénzből megvalósuló beruházás ne kerüljön értékesítésre, az 5 éves működtetési kötelezettség teljesüljön. Erre az esetre a pályázótól kell kötelezettség-vállaló biztosítékot kérni.
Olyan közjegyzői nyilatkozatra lenne szükség, amely biztosítja a beruházási tárgy azonnali lefoglalását hosszadalmas bírósági eljárás nélkül is, esetleges szerződésszegés esetén.
innovációs fejlesztés
Az innovációs fejlesztéseknél a fedezet nyújtásának igénye meglehetősen értelmetlen. Az innovációs projektek esetében a költségvetési a kutatóhelyek kaphatnak előleget, de fedezetet nem adhatnak. A vállalkozások általában nem kapnak előleget, a projekt elszámolása a részfeladatok teljesítését követően történhet, és pénzt csak a projekt elszámolását követően több hónap múlva kap a vállalkozás.
Annak kizárására, hogy a projekt keretében beszerzett K+F eszközt, a kedvezményezett bevételt, ill. nyereséget jelentő gazdasági tevékenységre használja, ill. esetlegesen magát az eszközt értékesíteni kívánja, a támogatási szerződésben kell kötelezettséget vállalnia.
Biztosítékértékű lehet egy olyan banki nyilatkozat (referencia levél), mely tartalmazza, hogy a támogatott az elmúlt három évben minden fizetési kötelezettségét rendben teljesítette.
Ennek kapcsán hívjuk föl a figyelmet arra a rendkívül rossz gyakorlatra, hogy a kutatóhelyek által egy-egy pályázat keretében beszerzett K+F eszközök más K+F feladatra, ill. oktatási célra sem használhatóak! Ez az elv és gyakorlat nem következik az EU szabályozásából és mindenképpen káros a magyar kutatás, gazdaság és oktatás szempontjából.
tanácsadás
Tanácsadás esetében a projektek nagysága általában kicsi (< 5 M Ft), másrészről annak általában nincs tárgyiasodó eredménye, ezért itt a fedezet kérdése nehezen értelmezhető.
szoftverbeszerzés
A szoftverbeszerzés gyakorlatilag beruházási projektnek tekinthető, ezért beruházási támogatásoknál leírtak érvényesek rá.
