2005. december 5. Vélemény "A kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet" 3.,
átdolgozott koncepciójáról Részletek
2005. november 23. Az MKIK-MISZ közös állásfoglalása a Kutatás és Technológiai
Innovációs Alapról Részletek
2005. november 21. Javaslat "A kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet
koncepciója" c. munkaanyagról Részletek
2005. október 24. Sajtóközlemény a 2006. évi költségvetési
tervvel kapcsolatban Részletek
2005. október 24. Vélemény a Lisszaboni Stratégia Nemzeti Akcióprogramról Részletek
2005. október 6. Vélemény a 2005. október 4-én postázott és módosított
törvénytervezetről Részletek
2005. szeptember 27. Vélemény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és
a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény
tervezetéről Részletek
2005. szeptember 20. Vélemény "A szociális párbeszédről szóló törvény
koncepciójá"-ról Részletek
2005. szeptember 19. Vélemény "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló
törvénytervezet 2005. augusztus 29-i normaszöveg tervezetéről Részletek
2005. szeptember 8. Vélemény "A versenyképességi pólusok kialakításának
elokészítéséről" c. kormányelőterjesztésről Részletek
2005. július 18. Állásfoglalás a 2004. évi K+F adatokról Részletek
2005. július 13. Állásfoglalás az "Ipari Park" cím elnyeréséről
és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről, a Kormány
részére készült előterjesztésről Részletek
2005. június 24. Állásfoglalás az 1998. évi kockázati tőke törvény
módosításáról Részletek
2005. június 15. Vélemény az OÉT Munkajogi Bizottsága számára előterjesztett "a
megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezetről Részletek
2005. június 13. Intézkedési javaslatok a MEH részére GVOP-pályázatokkal
kapcsolatban Részletek
2005. június 3. Javaslatok az IHM számára az innovációk hazai terjedésének
gyorsítására Részletek
2005. május 23. Vélemény "A kutatóhelyeken foglalkoztatottaknak
a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési
kutatóhelyeken végzett kutatási tevékenységét ösztönző támogatási rendszer
kialakításához" c. előterjesztésről Részletek
2005. április 18. Konkrét észrevételek a GVOP-pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2005. február 28. Állásfoglalás a hazai innováció helyzetéről Részletek
Tisztelt Közigazgatási Államtitkár Úr!
Szövetségünk dr. Greiner István alelnök közreműködésével az alábbi véleményt alakította ki a 2005. október 4-én postázott és módosított törvénytervezetről (2005. évi .. törvény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról).
A tervezet a korábbiakhoz képest több pontban módosult, de véleményünk szerint sajnálatos módon rossz irányba. A módosítások jelentős része, még szélsőségesebben, csak a szabadalmas érdekeit képviseli és a szigorúságot ebben az irányba növeli. Ugyanakkor semmilyen lehetőséget nem ad az igaztalanul megvádolt és továbbra is akár nyilvánosan meghurcolt, vélt bitorló kárainak azonos szinten történő rendezésére.
Amíg a tervezet a szabadalmas érdekeinek képviseletét még nyomatékosabbá és szigorúbbá alakította (lásd 1. § Vht. 184/A. § 2. bek.), addig a később ártatlannak bizonyuló, VÉLT bitorló helyzetével nem foglalkozott. Ki kell emelnünk a „vélt” szócskát, mert ez az egyszerű jelző, vagy a feltételezett rokon értelmű változata továbbra is hiányzik néhány helyen, pl. 8. § Szt. 104. § 2. bek. Javasoljuk a szövegszerkesztő szókeresés funkciójának használatát, hogy egy hibás megnevezés se maradjon a tervezetben.
Korábbi erkölcsi-etikai aggályainkat nem kívánjuk megismételni, de azért arra nem számítottunk, hogy a jogalkotó tovább fokozza aggályainkat a jelenlegi tervezetben. Erre példa a 3. § Szt. 35. § 5. bek. d alpontja, mely olyan értelemben módosult, hogy nem kell más indok egyes vonatkozó(?) üzleti információk kiadásához, mint az, hogy bizonyos negatívan érintett személyek (a-c alpontok) azt állítsák, hogy más is viselkedett hozzájuk hasonlóan. Azaz más bizonyíték, mint egy állítás, nem szükséges ehhez a jogkövetkezményhez. Csak emlékeztetőül jelezzük, hogy a korábbi tervezetben még az szerepelt, hogy ténylegesen kell közreműködnie a nevezettnek az adott cselekményben, nem csak az, hogy valaki ezt állítja.
A kártérítéssel kapcsolatban is fennmaradt az egyoldalúság, Nem változott meg a korábban már jelzett eszköz- és anyaglefoglalással járó kötelezettség nélküli kérelem! Így újra felhívjuk a figyelmet, hogy a szabadalmas kérheti a bíróságtól, hogy az ún. „elsősorban” szabadalombitorlásra használt eszközök is lefoglalásra kerüljenek. Ezen eszközök kiesése miatt egyéb termékek gyártása is sérülhet, ezért a „bitorlót” további károk érik, melyek függetlenek az adott bitorlási cselekménytől. Ezzel kapcsolatosan a felperes kártérítési kötelezettségét nem írja elő a törvény, habár ez a kár egyes esetekben jelentősen meg is haladhatja a bitorlási per kárösszegét. Hovatovább az elsődleges jelző jelentésére sem tér ki a törvény. Így viszonossági alapon ez a kártérítés mindenképpen belefoglalandó.
Sajnos a nyilvánosság bevonására vonatkozó jelzésünk is süket fülekre talált. Még egyszer nyomatékosan jelezzük, hogy a tervezet nem rendelkezik arról, hogy hasonló módon legyen érvényesítve mindkét fél joga. Azaz, ha valaki mint jogosult (felperes) elveszti a pert, azaz nem nyer bizonyítást a bitorlás ténye, legalább hasonló módon legyen köteles ezt nyilvánosságra hozni, mint ahogy erre a törvény neki is lehetőséget ad (3. § Szt. 35. § 11. bek.), amikor pl. ideiglenes intézkedéssel kapcsán NYILVÁNOSAN megbélyegez egy később ártatlannak bizonyuló alperest. Ennek a viszonosságnak a hiánya bántó, és nem tudjuk elképzelni, hogy milyen indokkal védhető.
További szigorodást jelent, hogy a 7. § Szt. 104. § 2. bek.-ben kivették az eljárás alatt lévő ügyeket a felsorolásból, és az első fokon megsemmisített ügyeket tették a példálódzó felsorolásba. Kihagyták az EPO előtti felszólalási folyamat alatt lévő ügyeket, amely legalább annyira indokolja az oltalom érvényességének megkérdőjelezését, mintha az egyik tagországban megsemmisítették volna azt. Indokolatlannak tartjuk továbbá a „bizonyítása” kifejezés „valószínűsítés”-re cseréjét, hiszen itt csak a „különös méltánylást igénylő jogvédelem”-ről van szó. Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy ugyanebben a bekezdésben az összes szó után többes szám szerepel továbbra is. Ennek javítása végképp indokolt.
Fenti változtatási javaslatok közül az egyoldalú megnevezést, a kártérítési kötelezettség hiányát és a nyilvánosságra hozatal egyoldalúságát érintő kritikák érvényesek analóg módon a szerzői jogra és a többi iparjogi kategóriára is.
További általános megjegyzéseink nem különböznek az előző levelünkben leírtaktól, mivel a helyzet nem változott oly mértékben, hogy azok veszítettek volna érvényességükből.
Összefoglalva, szomorúak vagyunk, hogy a nagy igazságosság leple alatt az egyoldalú és elfogult törvénykezési gyakorlat kialakulni látszik hazánkban. Szeretnék látni például egy összehasonlító tanulmányt majd arról, ahogy ezt másoknál, pl. a spanyoloknál és a lengyeleknél hogyan fogják majd törvénybe iktatni. De akkor már megint késő lesz.
