2005. december 5. Vélemény "A kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet" 3.,
átdolgozott koncepciójáról Részletek
2005. november 23. Az MKIK-MISZ közös állásfoglalása a Kutatás és Technológiai
Innovációs Alapról Részletek
2005. november 21. Javaslat "A kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet
koncepciója" c. munkaanyagról Részletek
2005. október 24. Sajtóközlemény a 2006. évi költségvetési
tervvel kapcsolatban Részletek
2005. október 24. Vélemény a Lisszaboni Stratégia Nemzeti Akcióprogramról Részletek
2005. október 6. Vélemény a 2005. október 4-én postázott és módosított
törvénytervezetről Részletek
2005. szeptember 27. Vélemény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és
a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény
tervezetéről Részletek
2005. szeptember 20. Vélemény "A szociális párbeszédről szóló törvény
koncepciójá"-ról Részletek
2005. szeptember 19. Vélemény "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló
törvénytervezet 2005. augusztus 29-i normaszöveg tervezetéről Részletek
2005. szeptember 8. Vélemény "A versenyképességi pólusok kialakításának
elokészítéséről" c. kormányelőterjesztésről Részletek
2005. július 18. Állásfoglalás a 2004. évi K+F adatokról Részletek
2005. július 13. Állásfoglalás az "Ipari Park" cím elnyeréséről
és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről, a Kormány
részére készült előterjesztésről Részletek
2005. június 24. Állásfoglalás az 1998. évi kockázati tőke törvény
módosításáról Részletek
2005. június 15. Vélemény az OÉT Munkajogi Bizottsága számára előterjesztett "a
megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezetről Részletek
2005. június 13. Intézkedési javaslatok a MEH részére GVOP-pályázatokkal
kapcsolatban Részletek
2005. június 3. Javaslatok az IHM számára az innovációk hazai terjedésének
gyorsítására Részletek
2005. május 23. Vélemény "A kutatóhelyeken foglalkoztatottaknak
a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési
kutatóhelyeken végzett kutatási tevékenységét ösztönző támogatási rendszer
kialakításához" c. előterjesztésről Részletek
2005. április 18. Konkrét észrevételek a GVOP-pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2005. február 28. Állásfoglalás a hazai innováció helyzetéről Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye "A kutatóhelyeken foglalkoztatottaknak a vállalkozásoknál,
valamint a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési kutatóhelyeken végzett kutatási tevékenységét ösztönző támogatási rendszer kialakításához" c. előterjesztésről
A gazdaság fejlesztése és a nemzetközi versenyképesség biztosítása érdekében a K+F tevékenység eredményeinek hasznosítására nyilvánvalóan az eddigieknél nagyobb arányban
van szükség. Hasznos lehet továbbá, ha a kutatás területén dolgozó szakemberek a vállalkozói közegben is szereznek gyakorlatot. Ez a két "pólus" egymáshoz való közelítését
eredményezheti, ami egyrészt hozzájárulhat a technológiai innovációs igények jobb megértéséhez, másrészt - a vállalkozásokban dolgozó szakemberek kutatóhelyeken történő átmeneti
foglalkoztatásával - a kutatói munka megismerése a gyakorlati szakemberek számára hozhat nagyon fontos, elsősorban szemléletbeli tapasztalatokat. A felsőoktatás szempontjából is
hasznos lenne az "átjárhatóság" biztosítása, akár úgy, hogy az oktatók bizonyos időszakot töltenének el a gyakorlati életben, vagy éppen gyakorlati szakemberek vennének részt az oktatásban.
Megítélésünk szerint az 1-2 éves időintervallumok, amelyek a kutatók rendelkezésére állnának, hogy más területen is eredményeket érjenek el, az esetek döntő többségében nem elégségesek ahhoz,
hogy kézzelfogható eredmények szülessenek.
A kis- és középvállalkozások (kkv) esetében, ahol méreteik miatt gyorsabban átlátható, megismerhető a rendszer és már eleve jól megfogalmazott problémakörben célirányosan dolgoztatható a kutató,
valószínűleg elegendő ez az időalap, azonban egy nagyobb bonyolultabb "csúcstechnológiát" alkalmazó vállalatnál az innováció bevezetéséhez, a kezdeti stádiumtól kezdve a teljes folyamat nyomon
követéséhez ez már nem tűnik elegendőnek. Célszerű lenne ezért az időalap több évre történő növelésének lehetőségeit is biztosítani. A cseréket "csak" a tudás megszerzése végett is érdemes támogatni.
Az előterjesztésben foglalt képező kezdeményezésnek többek között az is lenne a célja, hogy a kutatómunka ne érjen véget az alapkutatásoknál, hanem használjuk fel azok eredményeit és profitáljunk a megvalósított eljárásokból, szabadalmakból. Ehhez azonban nemcsak a kutatók tevékenységét kellene ösztönözni, hanem legalább olyan fontos lenne, hogy a kutatások révén alkotott, illetve tervezett technológiák, eljárások megvalósításának ösztönzése is, hiszen éppen ezen a területen vagyunk lényegesen lemaradva az EU-hoz képest.
Ezért fontosnak tartanánk, hogy a központi támogatás ne érjen véget a kutatók bér, vagy egyéb jellegű költségeinek a finanszírozásával, hanem a szellemi munka során kifejlesztett eljárások megvalósítását, értékesítését is segítsék elő, ezzel is ösztönözve az innovációs tevékenységet. Magyarország önmagában kis piacot jelent sok innovációs eredmény számára, ezért célszerű lenne a nemzetközi piacokon történő értékesítés menedzselését, támogatását megvalósítani.
Összefoglalva, a szándék az intézményi kutató helyek és a termelő szféra közötti szorosabb együttműködésre jelenleg is létezik, de gyakran a "kínálat" nem megfelelő. Ennek egyik oka, hogy az intézményi K+F helyek nem ismerik megfelelően a vállalkozások igényeit, a másik, hogy a vállalkozások szakemberei sem képesek a kínálatot kellő hatékonysággal magukévá tenni. Olyan szakmai találkozókra van szükség, ahol az egymás tájékoztatása mellett szakmai, tudományos ismeretek cseréjére is lehetőség nyílik. Ezek központi forrásból történő finanszírozását biztosítani kell.
A vállalkozások K+F tevékenységének elismertségén is van mit javítani mind központi forrásból (pl. adókedvezmény), mind a vállalkozáson belül a K+F területen dolgozók kiemelt elismerésével. Ennek egyik módja lehet, hogy pl. a szolgálati szabadalom hasznosítása esetén jogszabály által meghatározott módon kötelező legyen az anyagi elismerés. Ma a társaságok gyakran "megtakarítják" a kutatói-fejlesztői munka elismerésének ezt a lehetőségét.
Továbbá a csere során kialakuló helyzet nehezen kezelhetővé teszi a létrejövő szellemi termékek tulajdonviszonyának kezelését mindkét esetben. Ezt önmagában a jog nem rendezi, vagy nem megnyugtató módon. A titoktartási kérdést egy "cserekutató" esetében is kiemelten fontosan kell kezelni, erről nem esik szó sajnos, ellenkező esetben komoly ipari téma közelébe nevezett kutató nem kerülhet.
