2005. december 5. Vélemény "A kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet" 3.,
átdolgozott koncepciójáról Részletek
2005. november 23. Az MKIK-MISZ közös állásfoglalása a Kutatás és Technológiai
Innovációs Alapról Részletek
2005. november 21. Javaslat "A kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet
koncepciója" c. munkaanyagról Részletek
2005. október 24. Sajtóközlemény a 2006. évi költségvetési
tervvel kapcsolatban Részletek
2005. október 24. Vélemény a Lisszaboni Stratégia Nemzeti Akcióprogramról Részletek
2005. október 6. Vélemény a 2005. október 4-én postázott és módosított
törvénytervezetről Részletek
2005. szeptember 27. Vélemény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és
a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény
tervezetéről Részletek
2005. szeptember 20. Vélemény "A szociális párbeszédről szóló törvény
koncepciójá"-ról Részletek
2005. szeptember 19. Vélemény "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló
törvénytervezet 2005. augusztus 29-i normaszöveg tervezetéről Részletek
2005. szeptember 8. Vélemény "A versenyképességi pólusok kialakításának
elokészítéséről" c. kormányelőterjesztésről Részletek
2005. július 18. Állásfoglalás a 2004. évi K+F adatokról Részletek
2005. július 13. Állásfoglalás az "Ipari Park" cím elnyeréséről
és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről, a Kormány
részére készült előterjesztésről Részletek
2005. június 24. Állásfoglalás az 1998. évi kockázati tőke törvény
módosításáról Részletek
2005. június 15. Vélemény az OÉT Munkajogi Bizottsága számára előterjesztett "a
megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezetről Részletek
2005. június 13. Intézkedési javaslatok a MEH részére GVOP-pályázatokkal
kapcsolatban Részletek
2005. június 3. Javaslatok az IHM számára az innovációk hazai terjedésének
gyorsítására Részletek
2005. május 23. Vélemény "A kutatóhelyeken foglalkoztatottaknak
a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési
kutatóhelyeken végzett kutatási tevékenységét ösztönző támogatási rendszer
kialakításához" c. előterjesztésről Részletek
2005. április 18. Konkrét észrevételek a GVOP-pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2005. február 28. Állásfoglalás a hazai innováció helyzetéről Részletek
Javaslatok az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára
az innovációk hazai terjedésének gyorsítására
A Magyar Innovációs Szövetség (az ez irányú kutatások eredményei alapján) úgy ítéli meg, hogy gazdaságunkban az innovációnak - a modern gazdasági fejlődés fő motorjának - a helyzete még mindig kedvezőtlen. Bár létrejöttek már a nemzeti innovációs rendszer főbb intézményei, az Országgyűlés 2004-ben elfogadta az innovációs törvényt, s az Innovációs alap jelentős pénzeszközökkel gazdálkodott, mindez azonban nem működött egységes rendszerként, s így érdemben nem segítették a hazai lassú innovációs folyamatok gyorsítását.
Bár Magyarországon a (többségükben külföldi tulajdonú) nagyvállalatokban a technológia transzfer az 1990-es évtized második felében lendületes volt, a következő években (részben az európai húzóerő gyengesége miatt) a magyar gazdaság felzárkózási folyamatai is a korábbiaknál érdemben nagyobb reform-lépéseket tesznek szükségesekké. Kedvező ugyan, hogy nagyvállalataink körében ("szigetein") mind a tőke import, mind az innováció ma is jelentős, s továbbra is jelentős marad. Ennek következtében az elektronika és az elektromos ipar területén egyes innovatív vállalataink ma is a műszaki haladás élvonalát képviselik, s a következő években is versenyképesek lesznek. A szektorba egyes K+F intézményeink is megtalálták a helyüket (sőt, vannak példák a arra is, hogy nagy nemzetközi cégek ide telepítették kutatórészlegüket). A személygépkocsi iparban ugyancsak több cég őrzi (folyamatos technológia transzfer révén) vezető pozícióit stb. A foglalkoztatottak nagyobbik felének munkát adó hazai tulajdonú cégek korszerűsödése terén azonban csak a fentieknél borúsabb jövőkép vázolható. Az Unió által készíttetett Közösségi Innovációs Felmérés (CIS-3) szerint például hazánkban ma a vállalatoknak csak fele akkora hányada innovatív, mint a fejlett gazdaságokban. A versenyképes szektorokból a megmaradásukért küzdő cégek felé irányuló tudásáramlás gyenge, változásnak nincs előjele. Az elmúlt évek béremelései után hagyományos iparágaink olcsó bérekre alapozott versenyképessége elveszett, de az érintett (többnyire kis-közepes) cégek többsége nem tudja vállalni a high-tech igényes korszerű termelés megteremtéséhez szükséges innovációk megvalósítását. E körben hazai K+F intézeteinknek kapcsolatai is lazák, gyakran a menedzserek felkészültsége és az alkalmazottak képzettsége sem elegendő. A tőkehiány is gyakori.
A Szövetség 2005 évi Közgyűlése elsősorban az alábbi területeken szorgalmazott gyorsabb fejlődést: a felsőfokú műszaki és természettudományos végzettségű szakemberek képzése, a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzése, az üzleti szféra K+F ráfordításainak növekedése, a hazai találmányok, szabadalmak számának növekedése, az induló innovációs vállalkozások finanszírozásának megoldása, új termékek bevezetése.
A vázoltak terén való előrehaladás érdekében a Szövetség kívánatosnak tartja egy, a gazdaság versenyképesség javítás feladataira vonatkozó program összeállítását, s azt, hogy az innováció - a termékek és szolgáltatások korszerűsítése, műszaki színvonaluk emelése, újdonság jellegük erősítése, marketingjük javítása - e program minden elemében központi szerepet és ennek megfelelő súlyt kapjon.
A gazdasági felzárkózás követelményei, a gazdasági szerkezet kívánatos átalakulása, a szolgáltatások szerepének jelentős erősödése, az innovációs követelmények szigorodása egyaránt jelentős humán beruházásokat igényelnek. Az oktatás fejlesztés feladatait világosan jelzi, hogy a világ nagy egyetemeinek rangsorában az első 400 között egyetlen magyar, a Szegedi Tudományegyetem szerepel (a 230. helyen), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 408. és az ELTE a 413. Ugyancsak súlyos gond a szakképzésben és továbbképzésben (az élethosszig tanulásban) résztvevők alacsony aránya.
A K+F szférában nemzeti érdek is, de EU elvárás is a jelenleg a GDP 1 %-a körül ingadozó ráfordítások lényeges emelése. Ennél is fontosabb lenne a K+F eredmények hazai gyakorlati alkalmazásainak gyorsítása (s ennek érdekében a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítési lehetőségeinek a megteremtése/bővítése).
Ki kell dolgoznunk az innovatív vállalkozások (ezek keretében a spin-offok) alapításának támogatási rendjét. Támogatnunk kellene az inkubációt, az ipari parkok fejlődését, segítenünk kellene a hálózatok, klaszterek kiépülését és az üzleti angyalok és a kockázati tőke működését.
Javasoljuk a valóban innovatív hazai vállalatok innovációinak pénzügyi támogatását is. Jelentős TB és SZJA kedvezményt tartunk célszerűnek a jogvédelemben részesülő szellemi alkotásokért járó személyi juttatások körében. Bővíteni kell az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi alkotások külföldi védelmének támogatását szolgáló u.n. Külföldi Szabadalmaztatást Támogató Pályázat Iroda forrásait. Ajánljuk a sikeres innovációkat bevezető cégek társasági adó-kedvezményének további növelését.
Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a gazdaság korszerűsítése széles körben igényli a modern info-kommunikációs technológiák terjesztését is. Bár ezek az elmúlt évtized során a magyar gazdaságban is igen gyorsan terjedtek, lemaradásunk, - s mivel ez jelentősen rontja versenyképességünket, feladataink köre- ma is igen jelentős.
A statisztikák szerint mind a lakosság, mind a vállalatok körében komoly lemaradásunk van a "hardware" ellátottság terén is. Ugyancsak gond a hálózat(ok)hoz csatlakozók szerény aránya.
Példák: Egyes vizsgálatok szerint gazdaságunkban a SULINET program sem növelte a számítógéppel ellátott háztartások számát. A széles sávú Internethez való hozzáférés is érdemben szűkebb
körű, mint a fejlett gazdaságokban.
1. javaslat: Kulcs-kérdés a számítástechnika, s ennél is inkább az Internet-használat (nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas) árának jelentős visszaszorítása.
2. javaslat: Csökkentheti a költségvetés terheit, ha az állami számítógép beszerzésnél nem vásárolunk szoftvert abban az esetben, amikor van az adott funkciót jó színvonalon ellátó ingyenesen letölthető program is.
Olykor gond az info-kommunikációs berendezések javítása. Példák: Az ismert márkájú nyomtató kevés használat után elromlott, de a márka szerviz csak akkor végezte el a szavatossági javítást, amikor a tulajdonos, egy ismert kutató megfenyegette,
hogy tapasztalatát a lehető legszélesebb (nemzetközi) körben nyilvánosságra hozza. Az Internet szolgáltatóknál gyakoriak a hálózati kimaradások.
3. javaslat: Az IHM szorgalmazza az info-kommunikációs termékek terén a fogyasztói érdekvédelem erősítését - és a szolgáltatók körében a fogyasztói elégedettségnek (gazdaságunkban sajnálatosan
lassan terjedő) mérését.
Súlyos felkészültségi gondok jelentkeznek a humán erőforrások (a potenciális alkalmazók) körében. Az idősebb munkavállalók továbbképzése (az élethosszig tanulás gyakorlata)
szinte teljesen hiányzik. De gyakran a frissen végzett fiatalok sem képesek a munkahelyek által megkívánt színvonalon használni a szakmai szoftvereket. Példák: A felsőfokú oktatásban - a potenciális vezetők képzésében - távolról sem általános a döntés-előkészítést segítő S.A.P. szoftver ismertetése. Olykor a könyvelés oktatási
programjai nem ismertetik még a korszerű könyvelőprogramokat sem.
4. javaslat: Az IHM teremtsen lehetőséget arra, hogy a médiák rendszeresen ismertessék a korszerű info-kommunikációs tudnivalókat.
5. javaslat: Egy tárcaközi Bizottság - szakmánként - mérje fel, hogy mely szoftvereket oktatnak, s melyek oktatása lenne kívánatos, majd készítsen akcióprogramot előbb az oktatók továbbképzésére, majd az oktatási programok (kötelező) kiegészítésére.
A vizsgálatok ugyancsak jelentős hazai lemaradást mutatnak mind az e-business, mind az e-government terén. Példák: Egy (kisebb) észak-magyarországi vizsgálat során "szakmai" kérdést tettek fel a régió több mint 30 cégének, a honlapjukon megadott közönségszolgálati címen - s egyetlen cég sem válaszolt.
Májusban egy kormányszerv pályázat-beadási határidejét módosítani kellett azért, mert a pályázatok fogadására kialakított szoftver nem működött megfelelően.
6. javaslat: A fogyasztói elégedettség felmérések vizsgálati módszereibe be kell építeni a honlapokra vonatkozó vélemények gyűjtését is.
7. javaslat: Az IHM két-három éves rendszerességgel szervezzen széleskörű TV versenyt a valóban jól működő honlapok számára (ezek megfelelő kialakításának ösztönzésére).
8. javaslat: Az IHM kezdeményezze, hogy az állami/önkormányzati intézmények vezetői kinevezésének a szabályozásában legyen előírás az e-government szakértelem megkövetelése.
