2005. december 5. Vélemény "A kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet" 3.,
átdolgozott koncepciójáról Részletek
2005. november 23. Az MKIK-MISZ közös állásfoglalása a Kutatás és Technológiai
Innovációs Alapról Részletek
2005. november 21. Javaslat "A kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet
koncepciója" c. munkaanyagról Részletek
2005. október 24. Sajtóközlemény a 2006. évi költségvetési
tervvel kapcsolatban Részletek
2005. október 24. Vélemény a Lisszaboni Stratégia Nemzeti Akcióprogramról Részletek
2005. október 6. Vélemény a 2005. október 4-én postázott és módosított
törvénytervezetről Részletek
2005. szeptember 27. Vélemény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és
a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény
tervezetéről Részletek
2005. szeptember 20. Vélemény "A szociális párbeszédről szóló törvény
koncepciójá"-ról Részletek
2005. szeptember 19. Vélemény "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló
törvénytervezet 2005. augusztus 29-i normaszöveg tervezetéről Részletek
2005. szeptember 8. Vélemény "A versenyképességi pólusok kialakításának
elokészítéséről" c. kormányelőterjesztésről Részletek
2005. július 18. Állásfoglalás a 2004. évi K+F adatokról Részletek
2005. július 13. Állásfoglalás az "Ipari Park" cím elnyeréséről
és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről, a Kormány
részére készült előterjesztésről Részletek
2005. június 24. Állásfoglalás az 1998. évi kockázati tőke törvény
módosításáról Részletek
2005. június 15. Vélemény az OÉT Munkajogi Bizottsága számára előterjesztett "a
megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezetről Részletek
2005. június 13. Intézkedési javaslatok a MEH részére GVOP-pályázatokkal
kapcsolatban Részletek
2005. június 3. Javaslatok az IHM számára az innovációk hazai terjedésének
gyorsítására Részletek
2005. május 23. Vélemény "A kutatóhelyeken foglalkoztatottaknak
a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési
kutatóhelyeken végzett kutatási tevékenységét ösztönző támogatási rendszer
kialakításához" c. előterjesztésről Részletek
2005. április 18. Konkrét észrevételek a GVOP-pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2005. február 28. Állásfoglalás a hazai innováció helyzetéről Részletek
Intézkedési javaslatok a MEH részére GVOP-pályázatokkal kapcsolatban
A Magyar Innovációs Szövetség ez évi közgyűlését követően 2005. április 18-án a GVOP pályázatokra vonatkozó problémákra hívtuk fel dr. Kóka János miniszter figyelmét. Ezt követően dr. Novák Csaba főosztályvezető válaszolt felvetéseinkre levélben, ill. személyes megbeszélésre is sor került a GKM-ben. A megbeszélésen kiderült, hogy az általunk felvetett problémák megoldásának egy része a Miniszterelnöki Hivatal hatóköre. Ennek megfelelően az alábbiakban foglaljuk össze a Szövetség széles szakértői bázis alapján kialakított, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, az IVSZ-szel, AMCham-mel és a Biotechnológiai Szövetséggel egyeztetett álláspontját, kérve Miniszter Úr hatékony intézkedését.
Az ország érdeke az, hogy a Strukturális és Kohéziós Alapokból finanszírozott pályázatok, valamint a K+F pályázatok általában minél szélesebb alkotói, vállalkozói kör számára, minél hatékonyabban hozzáférhetőek legyenek. Tapasztalatunk szerint ezek a célkitűzések a jelenlegi rendszerben veszélybe kerültek, többek között a következő okok miatt: Eltúlzott, indokolatlanul bürokratikus szabályozás miatt a résztvevőkre olyan adminisztratív többletterhek, többletköltségek rakódnak, ami végső fokon rontja a pályázók és a pályázatok minőségét. A szabályozási és ügyviteli rendszer számos esetben nincs összhangban a számviteli, az adatvédelmi, valamint tőkepiaci törvényekkel. Az igazán versenyképes vállalatoknak nem éri meg pályázniuk.
Az elmúlt fél évben kezdeményezéseinkre történtek pozitív intézkedések, de mértékük elégtelen. Ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le a pályázati pénzek hatékony felhasználása terén az újonnan csatlakozott országokhoz képest, és a gazdaság eredményképpen valóban élénküljön, szükségesnek tartjuk a vonatkozó szabályozási rendszer MEH által kezdeményezett és koordinált átalakítását. A legfontosabb intézkedéseket az alábbiakban részletezzük:
1.
Az Irányító Hatóság rendeljen el egységes ügyrendet valamennyi lebonyolító (közreműködő) szervezet részére. Jelenleg a lebonyolító szervezetek - nehezen indokolhatóan - különböző dokumentumok beszerzését, illetve előállítását írja elő, eltérő példányszámokban. Egyeseknél indokolhatatlan speciális igények vannak (pl. a cég első számú vezetője minden oldalt cégszerűen írjon alá, vagy minden projekthez külön banki alszámlát nyisson stb.). Szigorúan be kell tartani, illetve tartatni a szerződéskötésre, ügyintézésre előírt időkorlátokat (ma nem ez a helyzet!).
2.
A három havonkénti Projekt Előrehaladási Jelentés (PEJ) többéves projekteknél értelmetlen, három hónaponként ugyanis nem mindig történik érdemleges előrehaladás. Sokkal logikusabb a jelentéseket a projekt jellegéből következő, előre letárgyalt és jóváhagyott részteljesítési (és részfizetési) határidőkhöz kötni. Ehhez módosítani kell a 14/2004 együttes rendelet 30 § (2) és (3) szakaszait. Lényegesen egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell a PEJ tartalmát.
3.
Alapvetően módosítani kell a 14/2004 együttes rendelet 33 §-át az eredeti számlák benyújtása tekintetében, mert az a leírt formában végrehajthatatlan, és szükségtelen terheket hárít mind a pályázókra, mind a lebonyolítókra. Az eredeti számlák és banki bizonylatok csak idősorrendben tárolhatók (lásd pl. az APEH igényét). A számlák ismételt felhasználása más módon is korlátozható, pl. az eredeti számlákra rá kell vezetni a projekt kódját, és a másolatokat kell elkülönítetten tárolni. Célszerű lenne a hangsúlyt a helyszíni és szúrópróba elvű ellenőrzésre helyezni, illetve könyvvizsgálói ellenőrzéssel helyettesíteni.
4.
Felül kell vizsgálni a biztosítékok, így a bankgarancia kérdését. Ma magyar bank akkor ad garanciát, ha annak teljes összegét a bankban letétbe helyezik, és emellett számít fel jelentős garancia díjat. Ez a kisebb cégek számára megoldhatatlan, a nagyobb cégek szempontjából értelmetlen. Figyelembe véve a korábbi pályázatok tapasztalatait, és az utófinanszírozás tényét, a pályázókat célszerű mentesíteni a bankgaranciától. Ez a költségvetésre jelentéktelen garanciális terhet hárítana, de a bankgaranciánál még valamilyen működési biztosítás típusú konstrukció is lényegesen kedvezőbb lenne. Ilyen létezik, csak nem elterjedt.
5.
Lehetővé kell tenni az ÁFA visszaigénylését a teljes pályázati összeg tekintetében.
6.
Át kell gondolni a szabályozást az adatvédelmi és tőkepiaci törvények szempontjából, mivel a jelenlegi szabályozás nem felel meg ezeknek az előírásoknak. A kedvezményezett összes bankszámlájához történő hozzáférés ugyanúgy aggályos (és szükségtelen), mint a projektben részt vevő természetes személyek bér- és jövedelemadatainak kezelése. A személy szerinti adatoknál lényegesen egyszerűbb és ellenőrizhetőbb a kedvezményezett dolgozóinak kategóriánkénti átlagos személyi jövedelem adataival elszámolni.
A szóbanforgó problémákat részben a vonatkozó jogszabályok korrigálásával lehet, illetve kell kezdeni, ezt követően viszont az Irányító Hatóság feladata az ésszerű és egységes szabályozás mielőbbi kialakítása. Ehhez szívesen nyújtunk szakmai segítséget.
A megelőző időpontokban megkötött szerződések tekintetében azt javasoljuk, hogy kerüljön közzétételre egy új szerződés-formula azzal, hogy a kedvezményezettek a korábban megkötött szerződés feltételei szerint is eljárhatnak, ha az számukra kedvezőbb.
Végezetül ismételten kérjük intézkedését, mert amennyiben rövid határidőn belül nem történik jelentős változás, Magyarország az EU más új tagállamaival szemben komoly gazdasági versenyhátrányba fog kerülni.
