2016. december 8. A MISZ véleménye a Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016. c. tervezetről
Részletek
2016. november 30. A MISZ észrevételei a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében (GINOP-2.1.2-8.1.4-16) c. tervezetről
Részletek
2016. november 4. A MISZ észrevételei a
Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram (GINOP-8.1.1-16) c. tervezetről
Részletek
2016. november 4. A MISZ véleménye a Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram (GINOP-8.1.3/A-16) c. tervezetről
Részletek
2016. október 25. A MISZ javaslatai
a Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések c. felhíváshoz (VEKOP-2.2.1-16)
Részletek
2016. szeptember 28. A MISZ észrevételei
a Magyarország Digitális Startup Stratégiája vitaanyagról
Részletek
2016. június 15. A MISZ véleménye a "FEHÉR KÖNYV a nemzeti adatpolitikáról" c. dokumentumról
Részletek
2016. május 27. A MISZ véleménye a használati minta oltalomról szóló 1991. ÉVI XXXVIII. törvény felülvizsgálatával kapcsolatos koncepcióról
Részletek
2016. február 29. A MISZ észrevételei az Ipar 4.0 stratégiai dokumentum kidolgozásához
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram (GINOP-8.1.3/A-16) c. tervezetről
Általános észrevételek
A termékleírás rendkívül sok paramétert meg kíván határozni (finaszírozás mértéke, formája, futamideje, értékelése stb.). A korai fázis másképp működik: javasoljuk, hogy merev, előíró meghatározás helyett az alap management-je a finanszírozás kezdeti fázisában szoros (havi) utánkövetést, nyomonkövetést alkalmazzon, majd ahogy a cég vezetősége egyre kompetensebb lesz és teljesíteni tudja a terveket, akkor legyen módja 3 vagy 6 hónapos időszakra tervet elfogadni. Minél több konkrét tervet akarnak betartatni a startup-pal a kezdeti időszakban, annál valószínűbb, hogy a siker eléréséhez szükséges flexibilitást elveszti a cég, és csak a saját korábbi elképzeléseinek beváltását vélik célnak.
Részletes észrevételek
1. o.
A program céljában "Az inkubációs (pre-seed), magvető (seed), és induló (startup) szakaszra fókuszál", célpiacában az "induló vagy fiatal innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkez
ő kkv-k"-kat jelöli meg. Ugyanakkor a befektetési politika rész már a "K+F+I tevékenységet felmutatni képes vagy azt vállaló KKV-k"-ról beszél.
Ez a célpiac felesleges szűkítése. A követelmény megnevezésével torzító hatást gyakorol azokkal a cégekkel szemben, melyeknek a siker eléréséhez nincs szükségük K+F tevékenységre. A megnevezett befektetési keretösszeg nagyságrendje és a magyar startup piac jelenlegi mérete is azt támasztja alá, hogy nem kellene szűkíteni a pályázók körét.
"...Ma még gyenge tudás- és technológiaigényes induló vállalkozásokat segítő környezet fejlesztése" - erre a fejlesztésre nem láttunk további utalást a tervezetben (sem általános vagy konkrét javaslatként vagy elvárásként a pályázóktól).
Megcélzott vállalkozások:
a technológiailag innovatív mellé az innovatív üzleti modellt is be kell venni. Egyébként az előnyt jelentő "technológiailag innovatív" feltétel nem feltétlenül vág össze az "alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés" megkövetelésével. Ezeket az ellentmondásokat fel kell oldani, a piaci logika irányában.
2. o.
Megszerzett tulajdonrész:
nem lehet cél állami startup-ok létrehozása. Nincs az a jó, magát helyesen értékelő vállalkozó, aki hagyná magát kizárni a cégéből. Az a cég, amely induláskor odaadja a cég kb. felét a finanszírozónak, az gyakorlatilag finanszírozhatatlan lesz a nemzetközi piacon - nem lesz olyan, aki 2 vagy 3. körben befektessen a cégben, mivel azzal indirekt módon a vállalkozó érdekeit csökkentené olyan drasztikusan, amivel óriásira nő annak a kockázata, hogy a vállalkozó nem a felértékelődésben, hanem csak a hosszú távú üzemeltetésben lesz érdekelt. Javaslatunk tehát, hogy az alap össz-tulajdonrésze mindenképpen 50% alatt legyen, az induló részesedés pedig 25% alatt.
3. o.
A Tőkeprogramban résztvevők köre:
A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. jelenleg 24 portfólió céget (ezek sem mind startupok) kezel, félév múlva több százat. Ez nem tűnik reálisnak, és nem jó, hogy egy kaptafára készült szabályzatok, eljárások, szemlélet alapján fognak mintegy 1000 céget kezelni, amely a felfutási szakasz után egyidejűleg akár 500 céget is jelenthet.
