2016. december 8. A MISZ véleménye a Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016. c. tervezetről
Részletek
2016. november 30. A MISZ észrevételei a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében (GINOP-2.1.2-8.1.4-16) c. tervezetről
Részletek
2016. november 4. A MISZ észrevételei a
Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram (GINOP-8.1.1-16) c. tervezetről
Részletek
2016. november 4. A MISZ véleménye a Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram (GINOP-8.1.3/A-16) c. tervezetről
Részletek
2016. október 25. A MISZ javaslatai
a Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések c. felhíváshoz (VEKOP-2.2.1-16)
Részletek
2016. szeptember 28. A MISZ észrevételei
a Magyarország Digitális Startup Stratégiája vitaanyagról
Részletek
2016. június 15. A MISZ véleménye a "FEHÉR KÖNYV a nemzeti adatpolitikáról" c. dokumentumról
Részletek
2016. május 27. A MISZ véleménye a használati minta oltalomról szóló 1991. ÉVI XXXVIII. törvény felülvizsgálatával kapcsolatos koncepcióról
Részletek
2016. február 29. A MISZ észrevételei az Ipar 4.0 stratégiai dokumentum kidolgozásához
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a használati minta oltalomról szóló 1991. ÉVI XXXVIII. törvény felülvizsgálatával kapcsolatos koncepcióról
Előzetesen rögzíteni kívánjuk, hogy a Magyar Innovációs Szövetség véleményét a használatiminta-oltalmi szabályozás felülvizsgálatának irányairól szóló kérdőívvel kapcsolatban a jelen koncepció tükrözi, így örülünk, hogy az előzetes egyeztetések eredményesek voltak. Mindezek előrebocsátásával a koncepció egyes pontjaival összefüggésben az alábbi kiegészítő véleményünket kívánjuk rögzíteni.
1. A használatiminta-oltalom tárgya
A minta új fogalmának meghatározása az egyik legfontosabb elvárás volt mind a jogalkalmazók, mind pedig a jogosultak részéről. A Hmtv. felülvizsgálata kapcsán a legnagyobb kérdés a vegyületek és egyéb ilyen biológiai anyagokra vonatkozó bevezetés volt. Az Innovációs Szövetség korábbi álláspontja az volt, hogy a vegyi anyagok esetleges bővítésével nagyon óvatosan kell eljárni, több hátránnyal, mint előnnyel járna a használatiminta-oltalom ez irányban való kiterjesztése.
Támogatnánk azonban egy olyan megoldást, amely megkülönbözteti a vegyi termékeket a gyógyszerkészítmények és a gyógyszer hatóanyagoktól, amelyek egyértelműen ki lennének zárva a használatiminta-oltalom tárgya közül, ezt a kizárást tehát továbbra is hangsúlyozni kívánjuk. Az egyéb vegyi anyagok, pl.: ragasztóanyagok, élelmiszer-kiegészítők stb. azonban akár élvezhetnék is a használati mintaoltalom előnyeit, ez megkönnyíthetné a magyar feltalálók számára a hazai védelmet a jövőben.
2. A megkövetelt alkotói szint (feltalálói lépés) és a technika állása
A feltaláló tevékenységének kétféle megfogalmazására való igény a kérdőívvel kapcsolatos véleményünkben is visszacseng. Az alkotói szintek közötti különbség fenntartása mellett érveltünk, és üdvözöljük, hogy ez a kétféle kategória fennmaradt, valamint elfogadjuk azt a kiegészítést, amely azt fogalmazza meg, hogy a mesterségben járatos személy tudásszintjét magasabbra helyezi a koncepció.
Egyetértünk továbbá azzal, hogy a mintaoltalom előfeltételénél a technika állásával kapcsolatos törvényi definíció a szabadalmi törvényhez hasonlóan kerüljön megfogalmazásra, ugyanakkor a türelmi idő bevezetését kompromisszumos megoldásnak tartjuk.
3. A használatiminta-oltalmi eljárás jogi szabályozása
Az eljárás jogi szabályozásával kapcsolatosan is részletes véleményt alkottunk. Ezekből a koncepció magáévá tette azt az igényt, hogy indokolt világosan meghatározni a mintaoltalmi eljárás jogi eltéréseit, és ezeket megfelelően definiálni. Álláspontunk szerint a mostani koncepcióból az tűnik ki, hogy az ügyfél mulasztása esetére a mintaoltalmi ügyekben nem kívánják az eljárási kedvezményeket fenntartani. Véleményünk szerint e tekintetben, a koncepcióval ellentétben, a szabadalmi bejelentéssel azonos, vagy azzal összemérhető kedvezményeket kell az ügyfélnek biztosítani, hiszen önmagában az oltalom tárgyában való választás (szabadalmi bejelentés v. mintaoltalmi bejelentés) nem függhet az eljárási kedvezménytől.
Kérjük a fenti kérdés újbóli átgondolását, illetőleg az erre vonatkozó koncepciós kérdés esetleges mélyebb indokolását.
4. A kettős oltalom kizárása
A koncepció a változtatás mellett foglal állást, melyet üdvözlünk. Nyilvánvaló, hogy egy párhuzamosan benyújtott kérelem ügyfélszempontból meggondolt stratégiát takar, így ennek a lehetőségnek a megtagadása álláspontunk szerint nem volt fenntartható.
A koncepció lehetőséget lát arra, hogy az azonos tárgyra szerzett oltalmak egyikének megsemmisítésére irányuló eljárásban hozott jogerős döntés ítélt dolognak (res iudicata) minősüljön. Ezen javaslattal egyetértünk, mert gazdasági okokból is feleslegesnek tartjuk az ismételt vizsgálatot. A megsemmisítési eljárás kezdeményezésénél kedvezményes hatósági díjat kellene ugyanakkor előírni, és - amennyiben van rá mód - az ügyek összevonását kellene lehetővé tenni, illetve esetenként elrendelni. A párhuzamos oltalom definícióját is pontosan meg kell adni. Például csak az ekvivalencia elv alkalmazása mellett azonosnak tekinthető igénypontok esetén lehessen párhuzamos oltalom fennállásáról beszélni.
5. Jogérvényesítéssel összefüggő kérdések
A bitorlási eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének kérdése eddig is vita tárgya volt. Figyelemmel arra, hogy a mintaoltalom elnyerése, eltérően a szabadalmaktól, nem igényel mélyebb vizsgálatot, nyilvánvaló, hogy könnyebben elért oltalmat jelent a jogosult részére. Az ilyen mintaoltalom alapján indított polgári jogi bitorlási ügyekben az eljárás felfüggesztése megítélésünk szerint legyen kötelező.
A koncepció szerint arra is van lehetőség, hogy írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatás esetén a bíróság ne függessze fel az eljárást, hanem annak alapján folytassa le a bitorlási ügyet. Megítélésünk szerint ez a jogérvényesítés körében bizonytalanságot fog eredményezni, mert az esetleges írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatás nem elégséges ahhoz, hogy a bíróság a használatiminta-oltalom "kvázi oltalomképességét" megállapítsa, és ennek alapján döntsön egy bitorlási ügyben. Ugyanakkor egy gyorsított megsemmisítési eljárás segíthetné a bíróságok munkáját, de erre már egyébként a jelenlegi jogszabály is tartalmaz lehetőséget.
A koncepciós javaslatban szerepel, hogy egy - már bírósági szakaszban lévő - megsemmisítési eljárás legyen összevonva a "hozzá tartozó" bitorlási üggyel. Álláspontunk szerint a megsemmisítési eljárásnak előbb jogerősen le kell záródnia a bitorlás megítéléséhez. A megsemmisítés nem csak "igen-nem" kérdés, egy megsemmisítési eljárás az oltalom részleges fennmaradásával, annak korlátozásával is fennmaradhat. Az igénypont nem csak megsemmisülhet, hanem oltalmi körében korlátozva kelhet életre. Ezért adott esetben csak a jogerősen megállapított, módosított igénypont alapján lehet megállapítani, hogy bitorolt-e a másik fél.
6. Egyéb javaslatok
A díjakkal kapcsolatosan a koncepció kedvezményes díjra vonatkozó javaslatát jónak tartjuk. Ugyanígy üdvözöljük az igényponti értelmezés szabályainak beépítését a használati minta törvénybe.
