2016. december 8. A MISZ véleménye a Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016. c. tervezetről
Részletek
2016. november 30. A MISZ észrevételei a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében (GINOP-2.1.2-8.1.4-16) c. tervezetről
Részletek
2016. november 4. A MISZ észrevételei a
Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram (GINOP-8.1.1-16) c. tervezetről
Részletek
2016. november 4. A MISZ véleménye a Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram (GINOP-8.1.3/A-16) c. tervezetről
Részletek
2016. október 25. A MISZ javaslatai
a Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések c. felhíváshoz (VEKOP-2.2.1-16)
Részletek
2016. szeptember 28. A MISZ észrevételei
a Magyarország Digitális Startup Stratégiája vitaanyagról
Részletek
2016. június 15. A MISZ véleménye a "FEHÉR KÖNYV a nemzeti adatpolitikáról" c. dokumentumról
Részletek
2016. május 27. A MISZ véleménye a használati minta oltalomról szóló 1991. ÉVI XXXVIII. törvény felülvizsgálatával kapcsolatos koncepcióról
Részletek
2016. február 29. A MISZ észrevételei az Ipar 4.0 stratégiai dokumentum kidolgozásához
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a "FEHÉR KÖNYV a nemzeti adatpolitikáról" c. dokumentumról
Általános észrevételek
A téma rendkívül fontos, a gazdasági növekedésben meghatározó szerepe van. Magyarország más EU-országokhoz képest késésben van a Nyilvános Adat (Open Data), az adatkezelés nyilvánossá tétele megfelelően ösztönző feltételeinek kialakításában. (Ezt fogalmazza meg az Európai Bizottság 2015. novemberben publikált tanulmánya "Creating Value through Open Data" - "A study on the Impact of Reuse of Public Data Resources").
Mint ismeretes, az adatkezelés nyilvánosságának növelését célzó folyamat az EU-ban 2003-ban a PSI megfogalmazásával kapott indító lendületet. Több mérhető paramétert összehasonlítva négy különböző kategóriába sorolja be az Európai Bizottság módszertana a Nyilvános Adat kezelés érettségét egy-egy adott országban. Míg például Spanyolország 2009-ben az elsők egyike volt a Nyilvános Adat (Open Data) honlap megnyitásával, addig ez hazánkban 2015-ben történt meg.
A stratégiaválasztás (4. pont) kérdéseire eléggé egyértelműek a kívánatos válaszok. Tehát a stratégia irány kijelöléssel maximálisan egyet lehet érteni. Ebből levezetve a célkijelölés is helyesnek tekinthető. Ugyanakkor kérdés, hogy az anyaggal mennyire sikerül meggyőzni a Kormányzatot, hogy ezen az úton kell a gyakorlatban is járni. Különösen azért fontos ez a kérdés, mert az adatpolitika területén megfogalmazott célok elérése - többek között - az alapvető feltétele az egész közigazgatás sikeres korszerűsítésének, az Ipar 4.0 sikerességének és úgy általában az egész információs társadalom működésének. És bár ezekre vonatkozóan számos kormányhatározat, program, jogszabály született, sajnos az a probléma lista (a hiányzó rendszerszemlélet, "formális megfelelés", érdemi lépésekben komoly lemaradás stb.), amit az anyag a helyzetértékelés keretében az adatpolitika kérdéskörére vonatkozóan említ, igaz az egész, sokkal komplexebb kérdéskör kezelésére.
Az "adatipar" a nemzet egésze szempontjából akkor tekinthető hasznosnak, ha eredményei beépülnek a kormányzat és államigazgatás működésébe (jobb kormányzás, jobb önkormányzás, jobb közigazgatás stb....), a gazdasági életbe (pl. a befektetési/ipari/mezőgazdasági, idegenforgalmi, szolgáltatási stb. döntéshozatalba), a közszolgáltatásokba (oktatás, egészségügy stb....) és az egész társadalmi közéletbe.
Sajnos nem valószínű, hogy a 4.5. pontban meghatározott "2016 első felében", elfogadásra kerülne a kapcsolódó intézkedési terv, hiszen jelenleg még csak a társadalmi véleményezési fázisban vagyunk.
Az anyag vezetői összefoglalója nagyon "szemérmesen" előnyként fogalmazza meg mindazt, ami véleményünk szerint alapvető sikerfeltétel. Ez az igény-oldal viszont ma még messze nem olyan fejlett, mint a fejlettebb szemléletmódú országokban. Ezért fontos, hogy a fentebb említett stratégiai (felhasználói) területek is tudatosan, összehangolt szakpolitikák és kormányzati támogatás mellett fejlődjenek.
Részletes észrevételek, javaslatok
Vezetői összefoglaló: bár az anyag a későbbi részekben érinti a személyes adatok védelmével és a statisztikai rendszerrel való kapcsolatokat, véleményünk szerint ezt a vezetői összefoglalóban is ki kellene emelni:
A vezetői összefoglaló alapján az olvasóban olyan benyomás keletkezhet, mintha az "adatipar" érdekei felülírnák a személyes adatok védelméhez kapcsolódó alapvető jogokat, holott messze nem erről van szó: az "adatiparnak" egyik fontos szempontja éppen az, hogy a személyes (vagy üzleti) adatok védelméhez kapcsolódó jogok sérelme nélkül hogyan lehet az adatok hasznosítását biztosítani.
A statisztikai rendszer elvben az egyik történelmi gyökere az adatiparnak. Véleményem szerint a vezetői összefoglalóban ez megérdemelne egy mondatot, és később az anyagban a statisztikai rendszerrel összefüggéseket elemezni kellene.
A Vezetői összefoglalóban, az 5. oldalon megfogalmazott intézkedések közé javasoljuk felvenni az adatok technikai formáját (XML, RDF, CSV, stb.). Fontos szempont, hogy a potenciális újrafelhasználók megfelelő formátumban juthassanak hozzá a szükséges adatokhoz. (A Fehér Könyv a 23. oldalon felszínesen említi ezt a problémakört.)
Az Európai Bizottság tanulmánya ("Creating Value through Open Data" - "A study on the Impact of Reuse of Public Data Resources") többek között az alábbi ajánlásokat tartalmazza.
1, Az adatok nyilvánossá tétele költség-, és haszonelemzését még folytatni kell. Vagy egy minimális haszonnal bíró, vagy egy ingyenes költségmodell kidolgozása szükséges.
2, A kormányzati portáloknak nyomon kell követniük az adat újra-felhasználókat (letöltőket), milyen formátumban töltik le az adatokat, mennyit, hányszor stb.
3, Visszajelzést kell gyűjteni az adat újra-felhasználóktól a portál használhatóságáról.
4, A kormányzatnak tanulmányban célszerű felmérnie a versenyszféra adat szükségletét.
5, Motiválni és képezni kell az adat újra-felhasználókat, a hatékonyságuk növelése érdekében.
Célszerű lenne ezeket az ajánlásokat a Fehér Könyvben a javasolt intézkedések között tételesen megfogalmazva viszontlátni.
A finn Pénzügyminisztérium egy 2015 márciusában publikált "The Impact of open data - a preliminary study" című tanulmányában többek között megfogalmazza, hogy a nyilvános adatokhoz való hozzáférés biztosításának egyik igen fontos előfeltétele: ki kell dolgozni egy modellt, amely ellenőrzi és értékeli a közadatok megnyitása folyamatát, ill. a köz számára megnyitott adatokat. Figyelmet kell fordítani a fogyasztók, ill. a cégek szempontjából az adatok használhatóságára, hasznosságára. A kormányzati szereplők adatszolgáltatását értékelhetik is az adat újra-felhasználók. Fontos, hogy a megfelelő módszerekkel a kormányzat terjessze a közadatok hatékony újra-hasznosítását, ismertesse széles körben a legjobb gyakorlatokat.
Javasoljuk ezekkel a szempontokkal a Fehér Könyvben megfogalmazottakat kiegészíteni.
A 18. oldalon hivatkozott 95/46/EK irányelv (adatvédelmim direktíva) mellett célszerű megemlíteni, hogy időközben elfogadásra került az új adatvédelmi rendelet és egy irányelv:
REGULATION (EU) 2016/679 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 27 April 2016 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data, and repealing Directive 95/46/EC, (General Data Protection Regulation -GDPR).
DIRECTIVE (EU) 2016/680 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 27 April 2016 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data by competent authorities for the purposes of the prevention, investigation, detection or prosecution of criminal offences or the execution of criminal penalties, and on the free movement of such data, and repealing Council Framework Decision 2008/977/JHA
Véleményünk szerint az első (a rendelet) már komolyan figyelembe veszi az adatgazdaság szempontjait is. (Az új rendelet kiváltja a korábbi irányelvet, hatálybalépése 2016. május 24., és közvetlenül alkalmazandóvá válik minden tagországban legkésőbb 2018. május 25-ig.) Ezzel együtt pedig megszűnik a hivatkozott direktíva hatálya.
21. oldalon, a Fehér Könyvben szereplőkön túl további nemzetközi példák tapasztalatát érdemes figyelembe venni. (Különösen majd a cselekvési program kialakításánál érdemes átvenni a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.)
2013 novemberében Svédországban 20 projektet, összesen 8 M SEK (mintegy 270 M HUF) értékben indítottak el. Ez a harmadik "kampánykör" része volt, amelyet a Nyilvános Adat projekt keretében indított a svéd kormányzat. Ennek részei többek között: helyi önkormányzatok adataihoz nyílt hozzáférés biztosítása; a közszféra nyilvános adatai - jogi kézikönyv került összeállításra; információs "váltó" - nyilvános adatokhoz egyszerű és hatékony hozzáférés megteremtése; a műszaki fejlesztés érdekében nyelvi adatokhoz nyílt hozzáférés; erdőgazdálkodási, meteorológiai, levegőminőségi, vízminőségi és mért zajszint adatok váltak nyilvánosan hozzáférhetővé; gyógyszeripari adatok nyíltak meg; a Nobel-díj nyílt adataihoz jobb hozzáférés; a nemzeti könyvtár statisztikai adataihoz hozzáférés; a nyilvános adatok kezelésében kompetencia növelése, képzések; ismeretterjesztés a nyilvános adatok innovációs hajtóerejéről. (http://www.opengov.se/rapporter.html; http://opendatahandbook.org/)
A 25. oldalon a 3.9 "cselekvés tétje" ponthoz: A cselekvésnek valóban nagy a tétje. Azt a tényt viszont, hogy "az adat ma már minden ország számára korlátlan és tömegesen előállítható erőforrás" úgy érdemes értelmezni, hogy az adattömeg mindaddig "virtuális erőforrás" (és ezért a céltalan előállítása hasonló az ingatlan lufihoz), amíg nem épül rá a tervezés, termelés, szolgáltatás, kormányzati döntés stb. (l. a listát fent).
A 29. oldal jobb alsó utolsó bekezdéséhez: valóban fontosak az egyes felsorolt adatcsoportok, de kicsit merésznek érezzük, hogy kimondja itt az anyag, hogy mely adatcsoportok rendelkeznek a legnagyobb piaci értékkel. Ez is függ ugyanis egy adott ország egyes szektorainak, adat-igények fejlettségétől stb.
30. oldal első bekezdéséhez: Ha az adminisztratív terhek csökkenés a nemzeti adatpolitika legjelentősebb hatása, akkor ezt nem itt kellene kimondani először, hanem már a vezetői összefoglalóban. Az viszont valószínűnek érezhető, hogy a jelenlegi szétszabdalt, sok manuális és "félautomatikus" közigazgatási adatmenedzselést/adatkezelést tartalmazó rendszerben legalább 5000 fővel többen tevékenykednek, mint egy jól szervezett, belső interoperabilitást biztosító közigazgatásban kellene. Tehát azért nem biztos, hogy a nettó foglalkoztatás-bővülés gyorsan elérné a népességarányos 5000 főt.
31. oldalon, az intézkedések között fontosnak érezzük a közigazgatáson belüli interoperabilitás mielőbbi biztosítását.
A 31. és 32. oldalon megfogalmazott cselekvések részletes kidolgozásához is örömmel ad a Magyar Innovációs Szövetség majd kiegészítő véleményt, javaslatot.
