2003. november 11. Vélemény a kkv-k iparjogvédelmi tevékenységének
erősítését célzó átfogó intézkedési tervvel kapcsolatban Részletek
2003. október 6. Az ipari parkok közép- és hosszútávú fejlesztési stratégiája, különös tekeintettel a regionális fejlesztési programokra és az azokhoz kapcsolódó várható EU támogatásokra Részletek
2003. október 3. Állásfoglalás a Kutatási és Technológiai Innovációs
Alapról szóló törvénytervezetről Részletek
2003. szeptember 10. Kohéziós Alap Keretstratégia tervezete Részletek
2003. június 3. Összefoglaló a kisvállalatok európai chartájának 8. pontjához Részletek
2003. március 26. Állásfoglalás a kutatás-fejlesztésről és az innovációról
szóló törvénytervezet koncepciójáról Részletek
2003. február 25. Az innovációs törvény szakmai koncepciójának kidolgozására vonatkozó kérdőív Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalása a kutatás-fejlesztésről és az innovációról szóló törvénytervezet koncepciójáról
A Magyar Innovációs Szövetség elnöksége rendkívül fontosnak tartja és támogatja az innovációs törvény koncepciójának kidolgozásával kapcsolatban megkezdett kormányzati munkát. Szövetségünk már az 1991. évi III. közgyűlésén, 12 évvel ezelőtt az "innovációbarát gazdasági környezet" megteremtéséhez elengedhetetlenül szükségesnek vélte az innovációs folyamat elemeinek közös szemléletű kezelését, és ebből következően egy innovációs törvény megalkotását. Azóta is folyamatosan és következetesen képviseltük, ill. képviseljük ezt a véleményünket.
Állítjuk, hogy Magyarország versenyképességének legfontosabb eleme az innováció, s hogy javuló életszínvonalunk fenntartható legyen, növekvő versenyképességre van szükség. Az innováció vezérelte gazdaságfejlesztési modell megteremtése az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a vállalkozásfejlesztés szoros összhangjával érhető el, mert csak a tudásintenzív gazdasági ágazatokban alkalmazott szakképzett munkaerővel fokozhatjuk versenyképességünket.
Az innovációs törvény megalkotása történelmi fontosságú, ezért kellően kiérlelt és minden ezzel kapcsolatos lényegi kérdést egyidejűleg szabályozni kell. A törvénnyel kapcsolatban legalább kilenc egyéb törvényt (Felsőoktatási /1993. LXXX./tv., MTA /1994.évi XL./tv., OTKA /1997.évi CXXXVI./tv., Államháztartási /1992. évi XXXVII./tv., Számviteli /2000. évi C./tv., Kockázati-tőke /1998. évi XXXIV./ tv., (esetleg Tőkepiaci /2001. évi CXX./ tv.), Kisvállalkozási /1999. évi XCV/tv., SzJA /2001. évi CXIV./ tv., ÁFA /1992. évi LXXIV./ tv.), továbbá számos kormányrendeletet (OMFB, KMÜFA stb.) át kell tekinteni és dönteni kell arról, hogy az innovációval kapcsolatos kérdések szabályozása hogyan oszlik meg a létező törvények és az új törvény között, biztosítva, hogy a szabályozás illeszkedjen az EU gyakorlatához.
A 2003. márciusi "A kutatás-fejlesztésről és az innovációról szóló törvénytervezet koncepciójáról" szóló tervezetet alapvetően jónak tartjuk, és egyetértünk azzal, hogy a törvény jellege normatív kerettörvény legyen. A törvény címének a "Törvény az Innovációról" vagy Törvény a Gazdasági Innovációról" megfogalmazást javasoljuk.
Fontosnak tartjuk, hogy a törvény segítse elő, hogy a K+F ráfordításoknak mind az összege, mind a GDP százalékban kifejezett mértéke jelentősen növekedjen, és ezen belül növekedjen az alkalmazott, ill. a vállalkozói kutatások és a K+F eredmények hasznosulási aránya. A törvény biztosítsa a K+F ráfordítások évente növekvő finanszírozását, és tűzze ki célul 2010-re az európai átlag elérését.
A koncepcióban megfogalmazottakkal kapcsolatban néhány konkrét kiegészítés, ill. kiemelés:
1., A felsorolt fogalmi körből hiányzik az innováció mint fogalom. A koncepcióban hivatkozott Frascati Kézikönyv természetesen tartalmazza az innováció definícióját is. Megfontolható továbbá a technológia, a beruházás, a szellemi tulajdon és a tudásintenzív vállalkozások definiálása is.
2., Egyetértünk a kitűzött állami feladatok felsorolásával, és javasoljuk, hogy ezek a célkitűzések - kiemelve az innovatív kkv-k támogatását - jelenjenek meg a törvény szövegében is, megkövetelve ezek megvalósulását.
3., Fontosnak tartjuk, hogy évente egy Nemzeti Innovációs Jelentésben összefoglalásra és értékelésre kerüljön a K+F, ill. az innováció területén végzett munka, ill. az elért eredmények. Ezt a jelentést társadalmi egyeztetést követően vitassa meg és fogadja el az Országgyűlés. Az értékelés egybeeshetne a Tudomány Napjával, mely az elmúlt években jelentős társadalmi eseménnyé vált.
Szükséges természetesen a Tudomány és Technológia-politikai Országgyűlési Bizottság létrehozása is.
4., A Tudomány- és Technológia Kabinet vagy Kollégium működése során biztosítani kell a szakmai szervezetek részvételét, véleményformáló és döntés-előkészítő szerepét.
5., "A kutatás-fejlesztésért felelős kormányszerv" közvetlen a kormányhoz rendelt országos hatáskörű állami hivatal, (minisztériumi szintű szervezet) legyen.
6., Javasoljuk a "Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Kutatás-hasznosítási Alap", ill. a "Kutatás-fejlesztési Pályázatkezelő és Kutatás-hasznosítási Iroda" elnevezések egyszerűsítését Nemzeti Innovációs Alapra, ill. Kutatás-fejlesztési Pályázati Irodára. Ez utóbbit – közhasznú szervezet formájában – Nemzeti Innovációs Ügynökséggé kell továbbfejleszteni. Az Ügynökség irányításával és koordinálásával létre kell hozni a regionális innovációs ügynökségek hálózatát is.
7., Koncentrálni kell a K+F támogatásokat, egy állami alapnál (Nemzeti Innovációs Alap) legyen az összes K+F pénz, és a főhatóságok egyeztessenek a perspektivikus igényeikről. Egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi OMFB-t a Nemzeti Innovációs Alap Tanácsa, egyszerűbb néven Nemzeti Innovációs Tanács váltsa fel, és tanácsadási, koncepcióalkotási tevékenysége mellett rendelkezzen a 6. pont szerinti Iroda, ill. Ügynökség és az Alap vonatkozásában is döntési és ellenőrzési jogosítványokkal.
8., A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Kutatás-hasznosítási Alapban, egyszerűbb megnevezéssel az Innovációs Alapba történő vállalkozási befizetés a nettó árbevételre – és ne a bruttó hozzáadott értékre – vetített 0,1 vagy 0, 15 %-os vállalati hozzájárulás legyen. Ezzel azonos nagyságú legyen a mindenkori költségvetési hozzájárulás is. Nem javasoljuk sem a vállalatok, sem az ágazatok közötti differenciálást semmilyen mutató alapján (csak a 10 fő alatti létszámmal dolgozó mikrovállalkozások esetében a befizetési mentességet). Fontosnak tartjuk, hogy a hozzájárulásból a saját K+F tevékenység költségének min. 75 %-a "leírható" legyen.
9., Fontosnak tartjuk, hogy a támogatások rendszere egyszerű és bürokráciamentes, a szűk pénzügyi keretekkel rendelkező vállalkozások számára is elérhető legyen, és tartalmazza többek között az előfinanszírozás lehetőségét is.
10., Fontos, hogy az innovációs kultúra kialakítása és az innováció társadalmi elismertsége is hangsúlyos szerepet kapjon, mivel ezek szoros kölcsönhatásban erősíthetik a gazdasági élet innovációs aktivitását, a K+F ráfordítások gyors és garantált növekedését.
11., A törvénynek biztosítani kell (tanácsadással, anyagi támogatással, jogi segítség nyújtásával) a szerzői és az iparjogvédelmi jogok hatékonyabb érvényesítését. Létre kell hozni egy olyan központi irodát (esetleg az Ügynökségen belül), amely segíti megvédeni a magyar K+F eredmények tulajdonosainak érdekeit, változatlanul hagyva az MSZH mellett működő külföldi szabadalmaztatást támogató rendszert.
Lehetővé kell tenni, hogy pl. az egyetemi tanszékek, ill. kutatóhelyek a vállalkozásoknál megszokott feltételekkel tudjanak K+F szerződéseket kötni és végrehajtani. Meg kell oldani és egységes rendszerbe kell foglalni a spin-off vállalkozásindítás feltételeit. A spin-off-ok bizonyultak mind az USA, mind az EU gazdaságában a K+F motorjának, és így az innováció magjának, ezért hasonlóan egy "Nemzeti Spin-off Rendszert" kell kidolgozni, esetleg ezt is az Ügynökség keretén belül.
12., A kutatás-fejlesztést és az innovációt támogató intézményrendszer keretében a miniszter felügyelete alatt egységes rendszerbe kell foglalni az állami támogatással működő kutatásfejlesztéssel, ill. az innovációval közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő háttérintézményeket (szellemi tulajdonjogok, mérésügy, minőségügy, szabványügy, információ stb.) és az állami forrást felhasználó ún. "hídképző" intézményeket.
13., A hazai K+F ráfordítások növekedésének nagyobb hányadát vitathatatlanul a vállalati K+F szférának kell biztosítania, ezért az innovációs törvényben kiemelt szerepet kell biztosítani ennek fejlődésére és támogatására.
A törvényben különböző ösztönzőkkel, adókedvezményekkel azt az innovációt (innovációs vállalkozást) kell kiemelten támogatni, amelynek eredményeképpen a létrejövő szolgáltatás vagy új termék gyártása, és így a hozzáadott érték keletkezése, is hazánkban realizálódik. Ez nagy húzóerőt jelentene azon K+F tevékenységekhez képest, melyek eredményeként létrejövő szellemi termék szellemi exportot képez. A hazánkban termelő bázissal nem rendelkező cégek K+F részlege megjelenésének gazdasági hatása is csak akkor lesz jelentős, ha az eredmények a hazai termelési folyamatokba beépülve gyorsítják a magyar gazdaság fejlődését.
14., Az innováció iránti kereslet bővítése érdekében fontos a K+F adókedvezmények további növelése. Meg kell teremteni a K+F tartalék-képzés lehetőségét. Vissza kell állítani a tudomány és a K+F területén (konferencia szervezést, stb.) az ÁFA-mentességet, újra kell szabályozni a kockázati tőke működési feltételeit, és kedvező feltételeket kell biztosítani a privát K+F befektetések (üzleti angyalok) számára.
Ki kell dolgozni az elsősorban innovatív KKV-k piacközeli stádiumban lévő fejlesztési eredményeink finanszírozása, és tőke szükségleteinek biztosítására létrehozandó, állam által refinanszírozott résztvevő tőke alapok működését.
Központilag kell támogatni a technológiai diffúziót hatékonyan elősegítő "hídképző" szervezeteket, közte az ipari, tudományos, technológiai parkokat.
Végezetül javasoljuk, hogy a törvény szövegezésénél az EU-ban a versenyképességhez kapcsolódó dokumentumok szemléletét, fogalmait és a tárgyalási módot a szerkesztők következetesen érvényesítsék.
Összességében Szövetségünk teljes súlyával támogatja az innovációs törvény – koncepcióban írtak és az állásfoglalásunkban rögzített kiegészítéseknek, megjegyzéseknek a figyelembevételével történő – kidolgozását célzó kormányzati munkát, jelezve, hogy a folyamatban Szövetségünk továbbra is részt kíván venni.
