2018. október 11. A MISZ véleménye az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló Kormány előterjesztésről
Részletek
2018. augusztus 21. A MISZ javaslatai az Integrált Nemzeti Energia és Klíma Terv céljaihoz
Részletek
2018. augusztus 10. A MISZ észrevételei a Mikro- kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogramról ( GINOP-8.3.5-18)
Részletek
2018. január 31. A MISZ véleménye az Ipar 4.0 iparfejlesztési stratégiáról és intézkedési programjáról szóló Kormány előterjesztésről és az azt megalapozó részletes anyagról
Részletek
2018. január 26. A MISZ véleménye a megújított nemzeti KFI stratégiáról
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség észrevételei a Mikro- kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogramról ( GINOP-8.3.5-18)
Általános észrevételek
Határozott előrelépést látunk a kiírásban. A Hitelprogram célja előremutató, azt hasznosnak tartjuk. A hitelkonstrukció jól egészítheti ki a támogatási és befektetési forrásokat, a saját források mellett. Fontosnak tartjuk, hogy az inkrementális innovációra vonatkozó hitelkérelmek is befogadásra kerüljenek, különös tekintettel arra, hogy a mikro-vállalkozások döntően ilyenre képesek.
Jó lenne a törvényi hivatkozásokhoz egy-egy linket tenni, ahol egységes szerkezetben lehetne olvasni az idevonatkozó előírásokat/törvényeket, és ezeket nem kellene egy KKV-nak böngészni, vagy külsős megbízottal értelmezni.
Részletes észrevételek
A tervezett 60 milliárd forintos keretösszeg megfelelő, és az egy kérelmezőnek ítélhető összeghatárokat (1-50 M Ft és kezdő vállalkozásnak 25 M Ft) is megfelelőnek tartjuk, de rugalmasságot vihetne a rendszerbe az ezt meghaladó keretösszeg odaítélése is, megfelelő biztosíték nyújtása mellett.
Gyakori jellemző, hogy az induló vállalkozások forrásszerkezete hiányos, hitelképességük gyenge, a meglévő saját forrást beinvesztálják a kezdeti kísérletekbe, prototípusfejlesztésekbe, bevizsgáltatásokba és a piac-előkészítésre, a gyártás-előkészítésre, a félüzemi technológia kialakításra már nem marad pénzük. Ezért célszerű lenne a saját forrást definiálni, és nem csak a még rendelkezésre álló szabad pénzeszközt kellene saját forrásként elfogadni, hanem már előző időszakban, dokumentáltan beinvesztált összeget is.
A kamatok elengedése megfelelő kedvezményt nyújt, hiszen a kamat és a törlesztő részlet megfizetésére forrásként a technológiafejlesztéssel előállított termékek nyereségtartalma szolgál, ami kockázatos és a piac értékítélete által beállított.
A törlesztés biztonsága érdekében a futamidők tervezett mértékét meg kellene hosszabbítani, ne csak az amortizációs kulcsok legyenek a futamidők megállapításánál a kiinduló feltételek, hanem a piaci lehetőségek, valamint a hitelt igénylő szervezetek üzleti terveiben szereplő (ellenőrzött) adatok alapján kerüljön a végleges futamidő megállapításra, egyedi elbírálás alapján.
Ugyancsak rugalmasabb legyen a szerződésben kikötött rendelkezésre tartási idő, türelmi idő, valamint a projekt megvalósításának határideje is.
Az egyedi elbírálások esetén egy elfogadható maximumot kellene megállapítani a felszámítható költségekre.
A kölcsönfelvevők körével egyetértünk. A támogatható tevékenységek körében szerepelnie kellene a projekt céljaival összefüggő, gépbeszerzéshez vagy szolgáltatásfejlesztéshez szükséges építési beruházás támogatásának is. Az elszámolható költségek körének meghatározását egyébként idejét múltnak találjuk. Egy elavult, a technika fejlődését nem követő VTSZ alapján határozzák meg, hogy milyen eszköz beszerzését támogatják. Elég csak azt rögzíteni, hogy mi nem támogatható.
Javasoljuk az immateriális javak mértékét 30%-ra emelni az összes elszámolható költségre vetítve, a tervezetben szereplő 10 % helyett.
A törlesztés ütemezését is javasoljuk rugalmasabbá tenni. Ne csak havi törlesztés legyen, hanem lehetséges legyen a negyedéves és féléves törlesztési ütemezés is. (pl. szezonalitással értékesíthető termékek esetén a bevételek koncentrálódnak, és nem egyenletes elosztásúak!)
A biztosítéki kör ilyen széles értelmezését támogatjuk, azok optimális kombinációját a banki szerződésben kell rögzíteni. Megjegyezzük, hogy az induló vállalkozások hitel mögé nyújtandó biztosítéka általában hiányos és részleges, és jelen hitelprogram is nehezen megoldható feladat elé állítja a kezdő vállalkozásokat.
A hitelprogramból történő kizárási kör elég széles, de azzal egyet lehet érteni (egy előzetes vizsgálatot megérne, hogy a hazai KKV-k körét ez a korlátozás milyen hányadban sújtja!). Ugyanakkor a 8. o 4. pontban rögzítettek nem érthetők egyértelműen, mert a támogatással a mind szélesebb piac megszerzése is a cél, így feltétlenül exportbővítés is a célja lesz a fejlesztésnek, de az "exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működéséhez vagy az export tevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó Támogatást" kizárják. Amennyiben a saját forrásokkal történő ez irányú fejlesztést dokumentálni tudják, - tehát ezeket nem a technológiafejlesztésre kapott pénzből finanszírozzák -, akkor ne legyen támadható a komplex folyamat.
A 10. oldalon az Indikátorok pont alatt szerepel, hogy a végső kedvezményezett köteles a Közvetítő részére adatot szolgáltatni és projektszintű célértéket teljesíteni. Kötelező vállalás a foglalkoztatottak számának növelése. Ma már munkaerőhiány van, tehát nem a foglalkoztatás bővítését, hanem a hatékonyság növelését kellene támogatni. Az egy főre eső árbevétel vagy eredmény növelése lényegesen aktuálisabb szempont ma Magyarországon. (Palkovics László és Varga Mihály miniszter urak ezt világosan ki is fejtették a közelmúltban, amikor a magyar KKV-k alacsony hatékonyságáról beszéltek és fejlesztési célként megjelölték a KKV-k hatékonyságának javítását.)
