2007. december 10. A MISZ véleménye a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról a Kormány részére készülő
ELŐTERJESZTÉS-ről Részletek
2007. november 28. A MISZ levele az oktatási és kulturális miniszterhez, a középiskolai kerettanterv módosításával kapcsolatban Részletek
2007. október 17. A MISZ, az MBSZ és az IVSZ közös véleménye a GOP 1.1.1.-ről Részletek
2007. október 16. A MAG Zrt. ügyvezetőjének levele a MISZ-nek a GOP innovácós pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 15. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai akcióterveivel kapcsolatban Letöltés/megnyitás
(pdf, 494 KB)
2007. október 4. Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről Részletek
2007. október 4. A MISZ levele a MAG Zrt. ügyvezető igazgatójának a GOP innovációs pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 3. A MISZ elnökségének állásfoglalása a Regionális Innovációs Ügynökségek 2008 c. pályázattal kapcsolatban Részletek
2007. szeptember 24. A MISZ elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről Részletek
2007. szeptember 24. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló munkaanyagról Részletek
2007. szeptember 7. A MISZ Agrár Innovációs Tagozat véleménye az FVM hatáskörébe tartozó rendeletekről, jogiratokról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény a Kutatási és Technológia Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló
Kormány-előterjesztésről Részletek
2007. augusztus 24. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan Részletek
2007. július 17. Vélemény a magyar védelmi és biztonsági ipar versenyképességi stratégia tervezetről Részletek
2007. június 25. A MISZ levele a GKM kabinetfonökének a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány alapító Okiratának módosításával kapcsolatosan Részletek
2007. június 22. Értékelés a modern üzleti környezet erősítése AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 22. Értékelés a 2. prioritás akcióterv "A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése" részről Részletek
2007. június 22. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengely AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 18. Vélemény „A K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (ÖTLET 2007)” c. pályázatról Részletek
2007. június Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjának Akciótervéről Részletek
2007. június Dr. Siposs István, regionális igazgató: Javaslat az Észak-Magyarországi Régió Akciótervéhez Részletek
2007. május 30. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Részletek
2007. május 28. Vélemény a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról Részletek
2007. május 25. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos MISZ-vélemény, a GKM részére. Részletek
2007. május 25. Vélemény az Államreform Bizottság által megküldött "Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010)" c. anyagokról Részletek
2007. május 21. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről Részletek
2007. május 7. Vélemény az Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010) című anyagról Részletek
2007. április 20. Vélemény a GOP 4. Prioritás Akciótervéről Részletek
2007. március 21. Vélemény a "Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája" c. előterjesztésről (2007. február) Részletek
2007. március 18. Közlemény Magyarország középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról Részletek
2007. március 14. A MISZ véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Részletek
2007. február 28. A MISZ véleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. február 6. A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről Részletek
2007. február 5. A MISZ véleménye az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. január 31. A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről Részletek
2007. január 18. A MISZ VT válasza a GKM szakállamtitkárának a KKV-k fejlesztésének koncepciójával kapcsolatosan Részletek
2007. január 16. A GKM észrevételei a MISZ KKV fejlesztési koncepcióval kapcsolatosan kialakított véleményéhez Részletek
Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről
Dr. Várhelyi Olivér úr
Főosztályvezető
Európai Uniós Jogi Főosztály
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Budapest
Tárgy: előterjesztés egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról
Tisztelt Főosztályvezető úr!
Köszönettel megkaptuk fenti tárgyú jogszabály-tervezetet (a továbbiakban: Tervezet), melyre az alábbi észrevételeket tesszük:
I. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) módosításaival kapcsolatban
1. A Tervezet 11. §-a kiegészítené az Szt. 24. §-át egy új (4) bekezdéssel. Az előterjesztés ezt a kiegészítést az ESZE 2000 alapján az ESZE 69. cikkéhez csatolt módosított jegyzőkönyvre való hivatkozással teszi meg. Az új bekezdés lényegében szó szerint megegyezik a jegyzőkönyv új második bekezdésével. Véleményünk szerint ezt a szolgai átvételt a magyar törvényi szabályozást szem előtt tartva semmi nem indokolja. Szemben az ESZE 69. cikkével az Szt. 24. §-a részletes eligazítást ad az igénypontok és ezzel tulajdonképpen a szabadalom terjedelmének értelmezése tekintetében. Az Szt. 24. § (3) bekezdése már most is tartalmazza az igénypont értelmezés két végpontját (azaz azt, hogy azok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerint értelmezni, azonban nem lehet úgy sem értelmezni, hogy azok csupán iránymutatást adnak a szakember számára). E között a két szélsőség között már most is elhelyezhető az új szabállyal bevezetni kívánt egyenértékűség, ezért annak külön bekezdésben való kimondása felesleg és csak zavart okozna az ezen §-ra épült évtizedes bírói gyakorlatban.
Az új bekezdés továbbá azt a veszélyt is magában rejtené, hogy az legyengítené az Szt. 24. § (2) bekezdését, amely egyértelműen kimondja, hogy a szabadalmi oltalom csak olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. Félő, hogy a szabadalmasok az új (4) bekezdést kihasználva fokozatosan megpróbálnák szabadalmaik tartalmat kiterjeszteni, amely a jóhiszemű harmadik felekre bonyolult szakértői bizonyítást igénylő eljárás terhét hárítaná (arról nem is beszélve, hogy nagy valószínűséggel ez a szabály a szakértői bizonyítást is megduplázná, feleslegesen hosszúvá és költségessé téve ezzel az eljárást, hiszen előbb egy szakértőt kellene kirendelni annak eldöntésére, hogy a szakértőnek felteendő kérdésben mit jelenthet az "egyenértékű jellemző").
Mindezek alapján, továbbá tekintettel arra, hogy az ESZE 2000-rel kapcsolatban is ez a kiegészítés csak az ESZE-t értelmező jegyzőkönyvbe került bele, nem tartjuk indokoltnak, hogy a magyar jogszabályba szó szerint átültessük a szöveget. Javasoljuk ezért ennek a bekezdésnek az elhagyását. Elképzelhetőnek tartjuk azonban az Szt. 24 §-ához fűzött miniszteri indokolás megfelelő kiegészítését.
2. A Tervezet 14. §-a az Szt. 49. §-át módosítja. Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szt. 49. § (1) bekezdésnek utolsó mondatát, miért volt célszerű úgy módosítani, hogy a mulasztás igazolásához elegendő a mulasztás okának valószínűsítése is. Az eredeti megfogalmazást, miszerint a mulasztás okát elő kell terjeszteni és a mulasztással kapcsolatos vétlenséget kell valószínűsíteni egyértelműbb megfogalmazásnak tartjuk, ezért javasoljuk ezen bekezdés utolsó mondatának változatlanul hagyását.
3. A Tervezet 21. §-a az Szt. 61 §-át módosítja. Az új 61. § (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "Az elsőbbségi iratot - a külföldi bejelentés másolatát - benyújtottnak kell tekinteni, ha az a Magyar Szabadalmi Hivatal számára egyéb úton hozzáférhető, és ha nemzetközi szerződés vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a nemzetközi együttműködésre figyelemmel hozott döntése alapján - külön benyújtása nélkül is - a szabadalmi bejelentés mellékletének minősül."
Nem egyértelmű, hogy mit tekint a szöveg "egyéb út"-nak, továbbá az sem látszik biztosítottnak, hogy az MSZH elnökének ezen döntései nyilvánosak-e, ill. ha igen, akkor hol tekinthetők meg. Ezek hiányában azonban a rendelkezés nehezen értelmezhető. Ezekre való tekintettel javasoljuk e bekezdés átgondolását.
II. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) módosításaival kapcsolatban
A módosítás 4 kérdés körül csoportosul:
1. Az előterjesztés 7.1. pontja (Vt. 59. és 61. §) a feltétlen kizáró okból történő részbeni elutasítás esetén követendő eljárási rend, illetve az előterjesztés 7.4. pontja (Vt. 91. § (1) bek.) a bíróság által a védjegyügyben hozott döntés megváltoztatása helyett a döntés hatályon kívül helyezése, és az MSZH utasítása az eljárás folytatására: A Tervezet vonatkozó szövegrészeit támogatjuk, mivel azoktól az eddiginél egyértelműbb szabályozás várható.
2. Egyértelműen pozitív változást jelentene minden bejelentő számára a gyorsított eljárás általános jellegű, eddigi korlátozás nélküli bevezetése [Vt. 64/A. § (1) bek. módosítása]. Ezáltal a magyar nemzeti lajstromozások felgyorsulnának, és megszűnne az a jelenlegi - kényszer szülte - gyakorlat, hogy a lajstromozás felgyorsítása érdekében csak azért kelljen a Madridi Megállapodás alapján nemzetközi védjegybejelentést tenni (még akkor is, ha arra nincs szükség), hogy a gyorsított eljárás intézményét igénybe lehessen venni.
Mindezen pozitív változások mellett meg szeretnénk jegyezni, hogy a gyorsított eljárás díját, amely jelenleg az alapeljárás kétszerese, túlzottan magasnak tartjuk. A korlátozások eltörlésével egyre szélesebb bejelentői körben igénybe vett, egyre általánosabbá váló eljárási formát nem lehetne olyan rendkívüli szolgáltatásnak tekinteni, amely ilyen magas igazgatási szolgáltatási díjat tesz indokolttá.
3. A különleges gyorsított eljárás [Vt. 64/A. §-ának új (7)-(8) bekezdése] bevezetésével kapcsolatban álláspontunk a következő:
a) Egyrészt nehezen belátható a tervezett új megoldásának gyakorlati haszna, sőt valószínűleg többlet-adminisztrációs terhet jelentene a bejelentők számára annak nyilvántartása, hogy melyik esetben van szó csak "látszólagosan" oltalomban részesített megjelölésről (lajstromszámmal ugyan ellátott, de valójában csak a felszólalási határidő "eredményes" eltelte után véglegesen lajstromozandó védjegyről) vagy már ténylegesen oltalom alatt álló megjelölésről.
b) További problémát vet fel a nemzeti lajstromozáson alapuló nemzetközi bejelentések sorsa abban az esetben, ha a nemzeti védjegyoltalmat az MSZH mégsem adja meg.
c) Ez a megoldás továbbá indokolatlan előnyhöz juttathatja azokat a bejelentőket, akik a meghirdetéssel egyidejűleg magadott lajstromszámot úgy használják fel egyéb (pl. törzskönyvezési) hatósági eljárásban, hogy nem hívják fel a figyelmet a bejelentés függő státuszára. Amennyiben más hatóságok ezeket az adatokat befogadják, a későbbiek során már nem fogják vizsgálni, vajon ténylegesen megszerezte-e az oltalmat az adott megjelölés. Ezzel a módszerrel indokolatlan előnyhöz juthat az, aki nem várja ki a meghirdetést - ami a módosítás nyomán egyidejűleg lajstromozás is lenne - követő felszólalási határidő lejártát, hanem úgy kezeli az adott bejelentést, mintha már kétséget kizáróan megadott védjegy volna. (Ezen az a tény sem segít, hogy a Vt. 64/A. § (7) bekezdése tartalmazná azt a kikötést, hogy a védjegyokiratot az MSZH csak a felszólalási határidő eredményes eltelte után adná ki, hiszen nem egységes sem a belföldi, sem a külföldi hivatali gyakorlat atekintetben, hogy megkövetelik-e a tényleges okiratot vagy megelégszenek-e egy lajstromszámmal.)
d) Nem tartjuk szerencsésnek továbbá a különleges gyorsított eljárásban szereplő jogintézménynek a "felszólalás"-kénti megnevezését. A hatályos Vt. felszólalásnak a meghirdetéskor megnyíló, a lajstromozást megelőző jogi eszközt, eljárási szakaszt nevezi. A módosítást követően a Vt. ugyanezt a kifejezést alkalmazná a különleges gyorsított eljárásban igénybe vehető, a lajstromozást követő jogi eszközre is, úgy, hogy az eredeti, klasszikus felszólalási rendszerben használatos "felszólalást" is változatlanul használná. Szerencsésebbnek tartanánk a különleges gyorsított eljárás során igénybe vehető "felszólalás" helyett más kifejezés bevezetését, hogy a két különböző eljárási cselekmény egyértelműen megkülönböztethető legyen egymástól.
e)Végül túlzottan magasnak tartjuk a különleges gyorsított eljárás igazgatási szolgáltatási díját, amely a gyorsított eljárás (általunk szintén igen magasnak tartott) összegének másfélszeresét teszi ki.
Mindezekre tekintettel javasoljuk felülvizsgálni a különleges gyorsított eljárás bevezetésének szükségességét.
4. Támogatjuk a Vt. 76/P. § (5) bekezdésének módosítását, miszerint az MSZH-t nemzetközi védjegybejelentéseknél sem kötné az észrevétel vagy a felszólalás. Fontosnak tartjuk azonos feltételek megteremtését a nemzeti, illetve a nemzetközi védjegybejelentésekkel szemben benyújtott észrevételekkel, felszólalásokkal kapcsolatos hivatali eljárásnál.
Budapest, 2007. október 4.
Üdvözlettel:
dr. Pakucs János
tiszteletbeli elnök
